1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Joanovich Pál dr.

JANOVICH PÁL DR. Budapesten született 1860 július 22-én, előkelő régi görögkeleti, teljesen magyarrá vált családból. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán befejez­vén, állami szolgálatba lépeti s ott fokról­fn'kra haladva, kivételes jelentőségű pozí­cióba emelkedett. Pályáját pénzügyi szolgá­latban kezdte. 1891-ben Wekerle Sándor pénz­ügyminiszter Budapestre, a pénzügyminisz­tériumba rendelte s ott működött 1895-ig, amikor Bánffy Dezső a miniszterelnökség státuszába vette át s rábízta a közjogi osztályban a szerb nemzeti­ségi és görögkeleti szerb egyházi ügyek intézését, majd reá ruházta magának a közjogi osztálynak vezetését is. Khuen-Héderváry Ká­roly gróf, Lukács László és Wekerle Sándor miniszterelnöksége alatt ő vezette a minisztertanács jegyzökönyveit is. Hivatali állásá­ból kifolyóan legfelsőbb megbízatással többizben vett részt a szerb egyház püspökválasztó zsinatain s kongresszusain s több, a szerb nemzetiségi és egyházi kérdés körébe vágó fontos különle­ges-^királyi megbízásnak is sikerrel tett eleget. Mint a közjogi osz­tály vezetője, egy évtizeden át sc/kat foglalkozott Bosznia-Herce­govina s Horvátország ügyeivel, valamint az Ausztriával közös ügyekkel is. Érdemei elismeréséül több legmagasabb kitüntetésben részesült. így már 1896-ban a király a Ferenc József-rend lovag­keresztjével s később ugyanezen rend középkeresztjével tüntette ki. 1916. évben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, majd 1917-ben a hadiékilményü Lipót-rendet, azután a Vöröskereszt hadiékitmé­nyü díszjelvényét s az elsőosztálvu polgári háborús érdemkeresz­tet. 1918-ban államtitkári ranggal ment nyugdíjba. Mig a miniszterelnökségen szolgált, több fontos bizalmas ter­mészetű feladatot bizlak reá. így Konstantinápolyban 1904-ben ö kezdte meg az előzetes bizalmas tárgyalásokai az illetékes körök­kel Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala tárgyában, kieszkö­zölvén a szent hamvak elszállításához a török kormány előzetes hozzájárulását. Néhai Übrenovics Sándor szerb király udvarában több izben volt bizalmas küldetésben. Több alkalommal teljha­talmú biztosa volt a gör. kel. szerb egyház autonóm vagyoni ügyeinek. A Brankovits és Bogdánovits pátriárkák közötti sedis vacantia idején, valamint Bogdánovits pátriárka halála után a miniszterelnök megbízásából gyakorolta a legfőbb felügyeleti jo­got a pátriárkái donációs vagyon, s a szerb egyházi alapítványok és zárdák vagyona felett. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom