1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Joanovich Pál dr.
JANOVICH PÁL DR. Budapesten született 1860 július 22-én, előkelő régi görögkeleti, teljesen magyarrá vált családból. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán befejezvén, állami szolgálatba lépeti s ott fokrólfn'kra haladva, kivételes jelentőségű pozícióba emelkedett. Pályáját pénzügyi szolgálatban kezdte. 1891-ben Wekerle Sándor pénzügyminiszter Budapestre, a pénzügyminisztériumba rendelte s ott működött 1895-ig, amikor Bánffy Dezső a miniszterelnökség státuszába vette át s rábízta a közjogi osztályban a szerb nemzetiségi és görögkeleti szerb egyházi ügyek intézését, majd reá ruházta magának a közjogi osztálynak vezetését is. Khuen-Héderváry Károly gróf, Lukács László és Wekerle Sándor miniszterelnöksége alatt ő vezette a minisztertanács jegyzökönyveit is. Hivatali állásából kifolyóan legfelsőbb megbízatással többizben vett részt a szerb egyház püspökválasztó zsinatain s kongresszusain s több, a szerb nemzetiségi és egyházi kérdés körébe vágó fontos különleges-^királyi megbízásnak is sikerrel tett eleget. Mint a közjogi osztály vezetője, egy évtizeden át sc/kat foglalkozott Bosznia-Hercegovina s Horvátország ügyeivel, valamint az Ausztriával közös ügyekkel is. Érdemei elismeréséül több legmagasabb kitüntetésben részesült. így már 1896-ban a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével s később ugyanezen rend középkeresztjével tüntette ki. 1916. évben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, majd 1917-ben a hadiékilményü Lipót-rendet, azután a Vöröskereszt hadiékitményü díszjelvényét s az elsőosztálvu polgári háborús érdemkeresztet. 1918-ban államtitkári ranggal ment nyugdíjba. Mig a miniszterelnökségen szolgált, több fontos bizalmas természetű feladatot bizlak reá. így Konstantinápolyban 1904-ben ö kezdte meg az előzetes bizalmas tárgyalásokai az illetékes körökkel Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala tárgyában, kieszközölvén a szent hamvak elszállításához a török kormány előzetes hozzájárulását. Néhai Übrenovics Sándor szerb király udvarában több izben volt bizalmas küldetésben. Több alkalommal teljhatalmú biztosa volt a gör. kel. szerb egyház autonóm vagyoni ügyeinek. A Brankovits és Bogdánovits pátriárkák közötti sedis vacantia idején, valamint Bogdánovits pátriárka halála után a miniszterelnök megbízásából gyakorolta a legfőbb felügyeleti jogot a pátriárkái donációs vagyon, s a szerb egyházi alapítványok és zárdák vagyona felett. 141