1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Vitéz Horthy István

tett ki. Az ő kezdeményezésére épültek Csanádban az első munkás­házak, ö állt annak a mozgalomnak élén, amely Makón színházat épített, ő volt a megteremtője a makói uri kaszinó épületének, a rsanádvármegyei közkórházinak, a DEMKE internátusának és sok inas közhasznú intézménynek. 1907-ben a király udvari tanácsos­sággal tüntette ki. Alispáni állását 1922-ig töltötte be és ugyan­abban az évben kérésére a törvényhatósági közgyűlés nyug­díjazta, érdemeli a közgyűlés jegyzökönyvében örökítvén meg. Azóta vármegyéje közéletében élénk munkásságot fejt ki s társa­dalmi életében jelentős szerepet játszik. Csanád vármegye tör­vényhatósági bizottsága küldte a felsőházba. VITÉZ HORTHY ISTVÁN Született Kenderesen, 1858 decem­ber 21-én. Középiskolai tanulmányait Po­zsonyban és Debrecenben végezte, majd katonai önkéntesi évét az ulánusoknál töl­tötte. Azután kél két évig Bécsben és Budi­pesten folytatolt jogi tanulmányokat, ame Iveknek befejezésével megszerezte a jogtudo. mányi államvizsgát. Saját kívánságára a ka­tonaságnál aktiváltatta magát és a 4-es huszárokhoz került. 25 esztendeig a 13-as Jász-Kun huszároknál szolgált. 1906-ban törzstisztnek nevezték ki, 1916-ban pedig tábornok lett; a tábornoki gallért a harctéren szerezte. Egyébként Kecskeméten, Temesvár vidékén. Budapesten, Székesfehérvárott, Brassóban és tizenegy esztendeig Bécsben szol gált. SzátnóS katonai kitüntetést szerzett. Nagyobb kiitümtetései a Lipót-rend. a vaskoronarend, a II. és III. oszt. katonai érdem­kereszt, a Signum Laudis, a magyar érdemrend III. osztálya. A kommün alatt Székesfehérvárott részt vett az ellenforradalmi szervezkedésben. Amikor testvéröccse, Horthy Miklós, mint fő­vezér bevonult a fővárosba és a hadsereg szervezéséhez látott. Horthy Isitván több tábornokot hozott javaslatba a lovassági fel­ügyelői pozícióra, a tábornoki kar azonban egyértelműen őt óhaj­totta lovassági felügyelőnek. 1919-ben a honvédelmi miniszter lovassági felügyelőnek nevezte ki;' ekkor lett altábornagy. 1921­ben mint lovassági tábornok vonult nyugalomba s Gyomron kas­télyt vásárolt. Szüilöföldjén, a szolnokmegyei Kenderesen, saját birtokán gazdálkodik. Szolnokmegye törvényhatósági bizottságá­nak virilis jogon tagja. Igazgatója a Vitézek Mezőgazdasági Szö­vetkezetének és több közgazdasági vállalatnak. Híres urlovas, az 28* 435

Next

/
Oldalképek
Tartalom