1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Bódy Tivadar dr.

nagybefolyásu agrárius körök miniszterjelöltjeként. Azonban változásra ekkor még nem került a sor. Az 1931. évi általános választásokon nem vállalt jelöltséget, mert időközben Borsod-GömörKishont vármegye törvényhatósága fesőházi képviselőjévé választotta. Számos magas rendjel tulajdonosa. BÓDY TIVADAR DR. Budapest székesfőváros volt polgármestere, 1868-ban, Budapesten született. Édesatyja Baintner Imre hírneves pesti ügyvéd volt. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán végezte. 1886-ban, még mint joghallgató, a főváros szolgálatába lépett. Eleinte mint fogalmazódijnok, majd mint gyakornok dolgozott több ügyosztályban, mig 1891-ben a fővárosi közmunkák tanácsához nevezték ki miniszteri fogalmazói rangban. Két évvel később, most már mint tanácsjegyző, visszakerült a fővároshoz. Trbb éven át helyettes vezetője volt az V. kerületi elöljáróságnak, amelynek élén az volt a sikerrel megoldott feladata, hogy a ikerület zilált viszonyait rendbe hozza. Innen ismét visszakerült a központba s egymásután teljesített szolgálatot a fővárosi közigazgatás majdnem valamennyi ágazatában. Mint a középitési osztály helyettes vezetője, nagy érdemeket szerzett a káposztásmegyeri vizmü építésének befejezése s több fővárosi szabályrendelet, igy a vízszolgáltatásról s a közterületek burkolásáról szóló statútumok kidolgozása körül. 1906-ban egyhangúan tanácsossá választatván, Bárczy István, akit a főváros néhány hétlel előbb választott meg polgármesterévé, a pénzügyi és gazdasági ügyosztály élére állította s jórészben az ő körültekintő és nagy koncepciójú munkásságának köszönhető a főváros pénzügyi egyensúlyának aránylag rövid idő alatt történt helyreállítása. Alapvető munkásságot végzett a főváros több virágzó üzemének, nevezetesen a Gellértfürdő, a hirdetési vállalatnak s az állatkertnek megteremtése körül. Jelentékeny része volt a közélelmezési és közegészségügyi üzemek felvirágoztatásában és az egykori Városi Villamos Vasút reorganizációjában is. A főváros közgyűlése 1911 nov. 29-én az alpolgármesteri címmel és hatáskörrel felrházott tanácsnoki állásra választotta meg s a közgyűlés bizalma újra megnyilvánult vele szemben, amikor a Vaszilievics János halálával megüresedett valóságos alpolgármesteri állásba helyezte. RózsavölgyiGyulanyugalomhavomilása után a főváros első alpolgár427