1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Jeszenszky Sándor báró - Kende Zsigmond báró

miatt ellenzékbe ment és a diszidensekhez, majd az alkotmánypárthoz csatlakozott. A király cs. és kir. kamarási méltósággal tüntette ki. A háborúban mint tartalékos huszárszázados vett részt. Fiatal korában ismert nevű költő és nótaszerző volt. JESZENSZKY SÁNDOR BÁRÓ 1857-ben született Hidvégen, családja tolnamegyei birtokán. A jogot Budapesten végezte, azután pedig Belgiumba ment, ahol folytatta tanulmányait. Külföldi-útjáról viszszatérve, Tolnamegye tb. főjegyzője lett, mikor azonban megnősült, Nógrád vármegyébe kültözött. Ebben az időben volt uralmon BánlTy Dezső báró, akivel szemben Jeszenszky Sándor ellenzéki álláspontra helyezkedett és a nógrádmegyei ellenzék vezetője lett. Később csatlakozott a szabadelvű párthoz, majd Tisza István lelkes hivei közé tartozóit. 1885-ig tagja volt a főrendiháznak, az uj főrendi törvény következtében azonban elvesztelle főrendi tagsági jogát. Nógrádkövesdi birtokán gazdálkodik és Nógrád vármegye életében élénk részt vesz. KENDE ZSIGMOND BÍRÓ 1853 március 10-én született Nagybányán. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a pozsonyi jogakadémián végezte jogi tanulmányait, majd két éven át a proskaui, később a hallei gazdasági egyetemet hallgatta. Bövid ideig a herceg Esterházyféle gazdaságban alkalmazták, 1878-ban azonban átvette szatmármegyei saját birtokának kezelését és ezidő óta vezeti gazdaságát. Félszázad óta vesz részt Szatmár vármegye közéletében, azóta tagja a törvényhatósági bizotságnak és 35 év óta a vármegye közigazgatási bizottságának. Különösen tevékenyen szerepel szűkebb hazája, a fehérgyarmati járás kulturális fejlesztésében. Közéleti munkásságának elismeréséül 1903-ban cs. és kir. kamarás lett, 1916-ban pedig IV. Károly király koronázása alkalmával bárói rangot kapott örökös főrendiházi tagsággal. 415