1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Széchenyi Aladár gróf

Osztrák—Magyar Bank főtanácsosa volt. Az 1920. évi néuillyi béketárgyalásokon mint mezőgazdasági főmegbizott vett részt a magyar delegáció munkálataiban. 1907-től 1918-ig tagja volt a régi főrendiháznak. Az utolsó évtizedben agilitásával nagy lendületet adott a gazdatársadalmi mozgalmaknak. Az OMGE-ben elhangzó beszédei kimagasló eseményei a gazdasági életnek. A genfi világgazdasági konferencián 1927 májusában Magyarország egyik képviselője volt és azóta is több izben képviselte Magyarországot nemzetközi gazdasági értekezleteken. Tagja a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának, a mezőgazdasági és ipari érdekképviseletek közös vámpolitikai bizottságának, az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak, az Országos Mezőgazdasági* Kamarának, a vallás- és tanulmányi alapokat kezelő és azokat ellenőrző ideiglenes bizottságnak és igazgatósági tagja a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, a Békereviziós Ligának és még számos gazdasági és társadalmi egyesületnek. A felsőházban felszólalásaival nagy tekintélyt szerzett magának ós ezért beválasztották a 33-as bizottságba, amelynek felsőházi helyettes elnöke is lett. Az úgynevezett szeszrendelet megszavazása miatt azonban 1931 dec. 12-én 33-as bizottsági tagságáról lemondott. A kormányzó 1930-ban, az OMGE centennáriuma alkalmával az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. SZÉCHENYI ALADÁR GRÓF Széchenyi Pál grófnak, az utolsó magyar .királyi „ipari, kereskedelmi és földmivelésügyi" miniszternek fia, 1862-ben született Bécsben. Gimnáziumi tanulmányait a jezsuiták kalksburgi intézetében és Budapesten végezte, majd jogot hallgatott Pozsonyban és jogi tanulmányainak befejezése után sopronmegyei családi birtokára vonult gazdálkodni. Huszonötéves korában 1887ben szabadelvüpárti programmal a nagyatádi kerület képviselővé választotta és az akkori képviselőháznak egyik kor jegyzője volt. Az 1892-es választások idején nem vállalt jelöltséget, 1896-ban azonban ugyancsak szabadellvüpárti programmal lépett fel és kapott mandátumot a vágvecsei kerületben. Bánffy Dezső báró miniszterelnöksége idején Szilágyi Dezsővel együtt kilépett a szabadelvüpártból, mikor azonban Széli Kálmán lett a miniszterelnök, újból visszatért a szabadelvüpártba. A következő ciklusban a főrendiházba helyezte 26* 403