1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - VI. A felső biróságok vezetői - Wlassics Gyula báró

jogi világ előtt. Az igazságügyminiszter megbízása folytán elnöke a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatóságának. Több társadalmi egyesületben vezetőszerepet visz. A Magyar Jogászegylet 1931. végén elnökévé választotta, a Birák és Ügyészek Országos Egyesületének igazgatósági lagja, a Tisztviselőkaszinó alelnöke, a KANSz társelnöke, a Piarista Diákszövetség választmányi tagja. A katonai és polgári jubileumi emlékérmeken kivül a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa. WLASSICS GYULA BÁRÓ a kir. közigazgatási bíróság elnöke. A felsőház elnöke. 1852 március 17-én született Zalaegerszegen. Tanulmányait Nagykanizsán, Budapesten és Bécsben végezte. Miután ügyvédi oklevelet szerzett, 1875-től kezdve előbb a budapesti kir. törvényszéknél, majd a királyi táblánál, később pedig az igazságügyminisztérium kodifikatorius osztályában működött; itt egyebek között részt vett a bűnvádi eljárási törvény megalkotásában, majd ő készítette elő a királyi táblai és birói szervezeti törvényeket, s ő alkotta meg a hatásköri összeütközésről szóló törvényjavaslatot is, valamint sok egyéb törvénytervezetet. Közben 1882-ben alügyész, 1887-ben budapesti kir. főügyész lett, 1891ben pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Könyvei, tanulmányai, cikkei, törvényelőkészítő és magyarázó működése már ekkor az ország legelső jogászai közé emelték. 1892-ben lett szabadelvüpárti programmal képviselő Csáktornyán. Különösen az egyházpolitikai viták alatt tűnt fel, mint a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat előadója; előadói beszédét a legkiválóbb és legszebb magyar szónoklatok egyikének tartják. Körülbelül ebben az időben jelent meg előbb a „Bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény" cimü, majd a „Tettesség és részesség tana" cimü kétkötetes munkája, amelyet az Akadémia a Sztrókay-dijjal tüntetett ki s amelyhez fogható kiváló büntetőjogi monográfia alig jelent meg még magyar nyelven, ő irta a világhírű Strafgesetzgebung der Gegenwart c. büntetőjogi gyűjtőmunkába a magyar büntetőjogi részt és „Hazánk és a büntetőjog fejlődése" cimü nagy müve több európai nyelven is megjelent. Könyvet irt Deákról és ő rendezte sajtó alá Deák Ferenc munkáit is. A Magyar Tudományos Akadémia már 379