1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - V. Az ország zászlósai és a két koronaőr - Festetits Tasziló herceg - Ambrózy Gyula gróf

V. Az ország zászlósai és a két koronaőr FESTETITS TASZILÓ HERCEG lar. főudvarmester 1850 május 5-én született. Fia Festetits György gróf, volt miniszterelnök és koronaőrnek. Ifjabb éveiben sok időt töltött külföldön, főként Angliában, Jogi és gazdasági képzettséget nyert. Neje Hamilton hercegnő, Károly badeni nagyherceg unokája; ezen a réven rokonságban áll a külföld legfelsőbb köreivel. Nagy uradalmának központjában, Keszthelyen, az ország egyik legfényesebb és legszebb palotáját építette ahol többek közt vendégül látta Edward angol királyt, Albrecht szász királyt és Ferenc Ferdinánd volt trónörököst is, aki Festetits herceget ama kevésszámú magyar ur közé sorozta, akikkel bizalmasabb barátságot tartott. Festetits herceg politikával nem foglalkozik, legitimista érzelmű, nagy szeretettel és bőkezűséggel pártfogolja azonban a komoly művészetet, irodalmat és tudományt. Világhírű mint sportsman s fenéki lelivérménese a legelsők közé tartozik. Tagja az angol Jockey Clubnak. 1890-ben lett v. b. t. t., 1895-ben főpohárnokmester, 1904-ben főudvarmester. 1896-ban a király legmagasabb rendjelével — az aranygyapjas-renddel — tüntette ki, 1911-ben pedig hercegi rangra emelte. 1922-ben nagy fénnyel ünnepelte meg nagy őse emlékeként a Georgicont. AMBRÓZY GYULA GRÓF koronaőr. Bécsben született, 1872 október 4-én. Középiskoláit Temesvárott végezte, azután jogot hallgatott a kecskeméti jogakadémián, ahol államvizsgát tett, majd Temesremetén fekvő birtokán gazdálkodott. Elnöke volt és jelenleg is tiszteletbeli elnöke a Temesmegyei Gazdasági Egyesületnek; az agrármozgalmakban jelentős szerepet vitt. A megyei politikába 1897-ben kapcsolódott bele. Mindig erős Tisza-párti politikus volt, de az országos politikában kevés szerepet ját374