1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Shvoy Lajos - Bárdos Remig dr.
SHOVY LAJOS székesfehérvári r. k. püspök. Született Budapesten 1879 március 9-én. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a teológiát Esztergomban végezte. 1901-ben szentelték pappá. 1901—1905-ig tanulmányi felügyelő volt Budapesten a Regnum Marianum középiskolai konviktusában, 1905-től 1910-ig ugyanannak a konviktusnak igazgatója, 1910—1918-ig középiskolai hittanár, 1918—1927-ig plébános és a Regnum Marianum házfőnöke. A pápa 1927 június 20-án nevezte ki székesfehérvári püspökké, 1927 augusztus 1-én Ozsenigo. Cesare c. érsek, apostoli nuncius szentelte püspökké Budapesten a Szt. István bazilikában; püspöki székét 1927 augusztus 8-án foglalta el. Az országgyűlés felsőházának, egyházi méltósága alapján, 1927 augusztus óta tagja. BÁRDOS RÉMIG DR. á pannonhalmi Szent Benedek-rend főapátja és rendfőnöke. A pannonhalmi egyházmegye főpásztora. 1868 február 28-án született Ipolyságon. 1885-ben lépett a Szent Benedek-rendbe; az egyszerű fogadalmat 1888 június 29-én, az ünnepélyeset pedig 1891 június 30-án tette le. 1892 július 3-án szentelték áldozópappá és rendjében nagy eredményű, igen értékes és buzgó munkát fejtett ki, részben mint középiskolai tanár, részben mint gimnáziumi igazgató és ugy is, mint különféle rendű más tisztségek viselője. Kőszeg város díszpolgára, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, okleveles középiskolai tanár stb. A rend káptalanja 1920 május 19-én válaszlottia főapátjává. Korábban élénk részt vett Esztergom társadalmi életében, mint az ottani Katolikus Kör főtitkára és Kőszegen, ahol a Katolikus Népszövetség elnöke volt. Jelentős irodalmi működésének legszámottevőbb terméke: Purisztikus törekvések a magyar nyelvben cimü mimikája. Ezenkívül átdolgozta középiskolák számára a Vagács—Siebinger-I'éle latin stílusgyakorlatok cimü elterjedt könyvet és sok egyháztudományí és egyháztörténeti tanulmányt irt. 359