1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Zichy Gyula gróf dr. - Glattfelder Gyula dr.

halmozta el a lángoló lelkű főpapot, aki példát mutatott a bátorságra, a hitre és a türelemre. A régi főrendiháznak 1912 óta volt tagja. Az uj felsőház működésének megkezdésekor (1927) a jogfolytonosságról tett emlékezetes nyilatkozatot. Pápai trónálló, v. b. t. t., az I. o. vaskoronarend és az I. o. magyar érdemkereszt tulajdonosa. ZICHY GYULA GRÓF DR. kaiovsa-bácsi r. k. érsek 1871 november 7-én született Nagylángon. Középiskolai tanulmányait Kalksburgíban és Székesfehérvárott, a teológiát Rómában és Innsbruckban végezte, ezenkívül diplomáciai tanulmányokat is folytatott Rómában. 1895 ben szentelték pappá, azután Budakeszin segédlelkész volt, majd Rómában a Gergely-akadémián tudori oklevelet szerzett. XIII. Leó pápa, aki őt nagyon szerette jóságáért és tehetségéért szolgálattevő kamarásként magához vette és e minőségében működött X. Pius mellett is, mig 1905-ben pécsi püspökké nem nevezték ki, A pápa maga szentelte őt püspökké a sixtusi kápolnában. Pécsi püspöksége örökre emlékezetes marad, mert nagy alkotásokkal gazdagította a püspökséget; iskolák, internátusok, kórházak alapítása fűződik nevéhez. 1923-ban lett a kalocsai érseki szék apostoli kormányzója, majd 1924-ben iktatták az érseki székbe. Pápai trónálló, v. b. t. t. GLATTFELDER GYULA DR csanádi r. k. püspök. Budapesten született 1874-ben és itt végezte a teológiát. 1896-ban szentelték pappá és előbb hittanár volt, majd a központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelője lett. Tudományos képzettségével és szónoki tehetségével csakhamar feltűnt ugy, hogy fiatalon, 1910-ben a budapesti egyetem teológiai fakultására az egyházi ékesszólástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Mint egyetemi tanár tudományágának módszereit elmélyítő és a modern szellemnek i';i 353