1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - I. A Habsburg-Lotharingiai család teljeskoru tagjai - József főherceg

jel, nemkülönben a 15. sz. cs. és kir. dragonyosezred tulaj­donosa és a 14. porosz dsidásczred főnöke volt. 1893 november 15-én nőül vette Auguszta bajor hercegnőt, néhai Ferenc József királyunk unokáját, Gizella főhercegnő leányát. Házasságukból három fin és három leány született. Gizella leányuk négy éves korában, Mátyás fiuk, aki Mátyás királyunkról kapta nevét, egyéves korában meghalt, élő gyer­mekeik: József Ferenc főherceg, Zsófia főhercegnő, László fő­herceg és Magdolna főhercegnő. József főherceg Budapesten lakik, a Szent György-téren még a béke éveiben épült nagyszerű palotájában, mely gyakran központja nagy társadalmi eseményeknek. A főherceg és csa­ládja ott van a magyar élet minden megnyilvánulásánál és se szeri, se szánna azoknak a társadalmi egyesületeknek, amelyeknek József főherceg a védnöke, pártfogója vagy diszelnöke. A háborúban való szerepét mint a 51, gyaloghadosztály parancsnoka kezdte meg, s ennek az élén ő foglalté el Szerbiá­ban Sabácot. A déli harctérről Galíciába vezényeltetvén, részt vett a grodecki ütközetben, amelyben ép ugy, mint számos más csatában kiváló vezéri képességekről telt tanúságot. 1915-től kezdve a VII. hadtest parancsnokaként harcolt hosszú nehéz hónapokon át a Kárpátokban. Kevéssel az olasz hadüzenet után Karintiába került, innen Erdélybe, majd ismét az olasz harc­iérre, a Doberdora. most már mint a temesvári VII. hadtest parancsnoka. Ez időben már egyike volt a hadsereg legkiválóbb és legismertebb nevű tábornokainak. Katonái rajongásig sze­rették a bátor parancsnokot, aki gyakran megjelent az első lö­vészárokban is, sokszor forgott életveszedelemben, — egy izben a sapkáját lőtte át a golyó — se mellet a végsőkig exponálta magát katonáiért. A hadseregfőparancsnokság gyűlölte, mert állandóan tiltakozott az ellen, hogy oktalan kísérletek céljából ezredeit mészárszékre hajtsák, mert jobb ellátást követelt ka lonáinak és gyakran voltak összeütközései azért is, meri nem tüntették ki eléggé azokat, akiket ő hősnek tartott. Különösen a magyar katonák miatt volt sok konfliktusa Ielsőbbségével és ezek szerelték is leginkább. A katonák megérezték vezérük em­berszeretetét, aki a fáradalmakat és veszedelmeket megosztotta velük, aki bátorította őket, pénzzel és földdel jutalmazta az érdemesebbeket, vigasztalta a sebesülteket és ajóbarát meleg érdeklődését tanúsította legapróbb magándolgaik iránt is. Még 1916-bftn vezérezredes. 1918 októberében pedig tábornagy lett. Utoló nagyszerű ténye a Montello elfoglalása volt abban a piavei csatában, amelynek elhatározása ellen hiába tiltakozott. E sors­döntő „piavei" csatában (1918 júniusában) az ö seregei érték 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom