1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Váry Albert dr.

vármegye közéletében már hosszabb idö óta jelentős szerepet ját­szik, az országos politikában azonban most szerepel először. A tiszalöki kerületben választották meg egységespárti programmal az 1931. évi választásokon, még pedig Szabó Sándorral, a kis­gazdamozgalom egyik legnépszerűbb vezérével szemben. A Ház­ban (1931 nov.) első beszédjét igen szimpatikusán fogadták. VÁRY ALBERT DR. (Szabadszállás) 1875 december 8-án született Makón. A halasi főgimnáziumban tanult, azután Budapesten jogászkodott — eközben 1897­ben az Egyetemi Kör elnöke volt —, jogi és államtudományi doktorátust, majd ügy­védi oklevelet szerzett s miután rövid ideig Budapesten ügyvédi praxist < folytatott, 1904-ben igazságügyi szolgálatot végzett. Albiró volt Aradon, kir. alügyész Nagyvá­radon, majd ügyész (1908) és sajtóügyész (1914) Budapesten, 1918 tavaszán pedig a budapesti kir. ügyészség vezetője lett. Mint ügyész főképpen esküdtszéki sajtóperekben szerepelt; a háború alatt sajtócenzor volt. A proletárdiktatúra alatt nem teljesített szolgálatot; mikor aztán a diktatúra bukása után újra szolgálatba lépett, 1909 őszén kir. főügyészi cimet kapott s ekkor ő irányította a kommunista rémuralom szereplőinek bűnvádi üldözését; a Cserny-féle terro­rista-perben a vádat is ő képviselte s ekkor mondott vádbeszéde nyomtatásban is megjelent. Ebbeli működése közben végzett tanulmányainak eredményét A vörös uralom áldozatai Ma­gyarországon (1921) cimü könyvében foglalta össze, amelyben a kommunista gyilkosságok hiteles történetét irta meg. Kritikus időkben viselt nehéz és felelősségteljes tisztségében gyakran adta emlékezetesen szép tanújelét méltányosságának és emberiességé­nek. 1920 őszén szolgálattételre az igazságügyminisztériumba rendelték s itt dolgozott — 1921 október óta koronaügyész-helyet­tesi rangban — a törvényelőkészitő osztályban 1926 végéig. amikor a szabadszállási kerület országgyűlési képviselőjévé vá­lasztotta, még pedig egyhangúan s az egységes párt programjá­val. Pártjában, melynek viharos parlamenti vitákban gyakran vezérszónoka, és a Házban is kivételes tekintélye van. Kiváló szónoki képességeivel számos nagy sikert aratott, — igazságügyi kérdéseken kivül főként közjogi és gazdasági problémákkal fog­lalkozott. 1931-ben Szabadszálláson másodszor választották meg egyhangúan. 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom