1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Ugron Gábor dr.

UGRON GÁBOR DR. (Kaposvár) Néhai Ugrón Gábornak, a felejthetetlen függetlenségi politikusnak fia, Marosvásárhelyen született 1880 január 8-án. A piaristák budapesti gimnáziumában nevelkedett, majd a lipcsei, genfi és budapesti egyetemen végezte főiskolai tanulmányaiit s alig hnszonegyesztendős korában államtudományi doktori oklevelet kapott a budapesti tudományegyetemen. A vármegyei közigazgatásban kezdte meg nyilvános .pályáját, amelyen igen fiatalon kivételesen nagy .karriert futott be. Szolgabirája, majd főbírája volt Maros-Torda vármegyének és már 1906-ban; a koalíciós kormányzat alatt, Ugocsa vármegye és 1907-ben emellett Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely szab. kii\ város főispánja. A koalíciós kormány bukása után lemondott bárinas íőispánságáról s most egyideig nem is vállalt szerepet az országos politikában, de annál kimagaslóbb része volt szűkebb hazája közéletében, amelyhez a társadalmi élet ezer szála is fűzte, l'őgondnoka volt a marosvásárhelyi róni. kat. egyházközségnek, •gazgatótanécso&a az erdélyi róni. kat. státusnak, megválasztott képviselője az udvarhelyi országos kat. autonómiai kerületnek, Marosvásárhely díszpolgára s a város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja és nem volt a székely fővárosnak olyan intézménye, amelynek munkájából részt ne kért volna. 1913-<ban aztán Andrássy Gyula alkotmánypártjának tagja, majd igazgatója lct| s makor boldogemlékü Désy Zoltán hősi halálával 1915-ben megüresedett a marosvásárhelyi II. kerület mandátuma, a város 64 választotta meg képviselőjének. A háborús parlamentben igen "agy tekintélyé volt. Ez különben Tisza István bukása után mutatkozott meg, 1917 nyárelőn, amikor nagy szerep jutott neki a válság körül, mely tudvalevően Esterházy Móric gróf miniszterelnökké való kinevezésével végződött. Az uj kabinetben Ugrón Gábor, akit a király ekkor valóságos belső titkos tanácsosává nevezett ki, belügyminiszter lett s az maradt a Wekerle-kabinetben is, '918 január 25-iig, amikor kiváilt a kabinetből, hogy mint Erdély i királyi biztosa magát egészen szűkebb hazájának szentelhesse. Erről az állásáról azonban már néhány hónap múlva (júniusban) 'tniondott, meri ellenzékbe ment Wekerle Sándorral szemben, akinek politikájáért nem akarta tovább vállalni a felelősséget. Nem csatlakozót! azonban egyetlen párthoz sem. aminthogy teljesen távol 20 305