1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Turi Béla

Iában szélső jobboldali radikalizmusáról volt ismeretes. Korábbi választásokon mint fajvédőjelölt lépett fel. 1921-ben alkalma volt Mussolinival találkoznia s ekkor összeköttetést létesített a fascistatábor s a magyar társadalmi szervezetek között. A társadalmi mozgalmakban szervező erejével tűnt fel: a Szent Imre Jubiláris Év alatt, mint a jubileum rendezőségének főtitkára, e téren valóban nagyszabású és nagysikerű munkát végzett. Eszméit tollal is szolgálja: hazai és külföldi napilapokban és folyóiratokban számos magvas cikke és tanulmánya jeleni meg. Az 1931. évi választásokon a tabi kerület mandátumát hódította el az egységespárttól, pártonkívüli keresztény ellenzéki programmal. A Házban első felszólalásakor heves konfliktusba keveredett Klebelsberg Kunó gróf akkori közoktatásügyi és Scitovszky Béla akkori belügyminiszterrel, — ezt a konfliktust azonban lovagias szellemű nyilatkozatokkal oldotta meg. TURI BÉLA (öttevény) 1875-ben született Esztergomban. Tanulmányait szülővárosa gimnáziumában és a budapesti egyetem teológiai fakultásán végezte el. 1898-ban pappá szenteltetvén, a nagyszombati kir. kath. gimnázium hittanáraként működött 1902-ig s ezidő alatt szívesen látott cikkírója volt a néppárt lapjának, az Alkotmánynak. Cikkei széles körökben keltettek érdeklődésit és ÍIZ Alkoi mány, hogy teljesen a mágia számára biztosithassa kiváló irói képességeit, 1902-ben meghívta belső munkatársának. 1906-ban szerkesztője lett lapjának, amelybe azóta közel 3000 vezércikket irt, ami irányitólag, igen sokszor döntőleg hatott a néppárt, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés, később a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt politikájára. A kommün után a Nemzeti Újságnak — az Alkotmány utódjának — első felelős szerkesztője, majd midőn 1920-ban Alsólendván nemzetgyűlési képviselővé választották, főszerkesztője lett. A nemzetgyűlésben több fontos, főként közjogi jellegű törvényjavaslatnak, többek közt az ideiglenes alkotmányt tartalmazó 1920. I. t.-ciknek is ő volt az előadója. 1921-ben a Szent István-Társulat alelnökévé választatván, a katolikus irodalom terén még fokozottabb szerepet nyert. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon kisebbségben maradt és csak 1926-ban kapott újra 303