1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Szuhányi Ferenc

godoll. A választások ulán azonban már nem sokáig maradi meg hivatalában: a Bethlen-kormány lemondása után, mikor az uj kormány a politikai államtitkárságokat takarékossági okokból legnagyobbrészt megszüntette, a kormányzó őt is felmentette állásától, érdemeinek elismeréséül a II. fizetési osztály jellegét adományozván neki, amivel tudvalévően a nagyméltóságú cim jár. 1931 telén, mikor a pénzügyi helyzet egyre válságosabbra fordult és a kormány kénytelen volt a nyugdijasok fizetését is leszállítani, Sztranyavszky minden erejével azon volt, hogy a nyugdíjasokat ettől a súlyos veszteségtől megóvja s mivel a kormány a lt szállító rendeletet mégis kénytelen volt kiadni, kilépett az egységes pártból, hangoztatva, hogy elhatározását a nyugdijredukció mellett a helyzet kilálástalansága és a kormány programtalansága is megérlelte. Kilépését feltűnést keltő levélben jelentette be az egységes párt elnökének. Követői nem akadtak, —csak Brandt Vilmos, a törökszentmiklósi kerület képviselője követte öt ez elhatározásában. SZUHÁNYI FERENC (Csenger) Csengeivn, Szatmár vármegyében, született 1863 november 30-án. Szatmáron. Kalksburgban és Pozsonyban végezte középiskoláit és jogot hallgatott á pozsonyi jogakadémián, amelyen jog- és állatudományi vizsgát tett. Igazságügyi szolgálatban kezdte meg pályáját 1886-ban a kolozsvári kir. törvényszéken, de hamarosan átment az állami közigazgatásba s gyakornok, majd segédfogahnazó lett a belügyminisztériumban. Itt szolgált 1892-ig, amikor a s/atinármegyei krassói kerület szabadelvüpárli képviselőjévé választotta. E kerület mandátumával volt aztán tagja az 1896— 1900. évi országgyűlési ciklus képviselőházának is, amelynek több bizottságában, igy a földmivelésügyi éfl ;i pénzügyi bizottságban, említésre érdemes munkásságot fejtett ki. Az 1901. évi választások után visszavonult a politikai élettől s ekkor csenged és hiripii birtokain gazdálkodott, de 1910-ben újra jelöltséget vállalt, ezúttal a csenged kerületben, amelyben nemzeti munkapárti programmal meg is választották. 1918-tól kezdve távol tartotta magát minden politikai mozgalomtól egészen 1922-ig, amikor az egységes párthoz csatlakozva, annak programjával kapóit újra mandátumot a csenged kerületben, amelyet azóta 19* 291