1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Szilágyi Lajos dr.

törléntek, nyerte el a megbízólevelei a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programjával. (E párthoz tartozott már az eilőzü ciklusban is.) Parlamenti felszólalásaiban ujabban szociális és gazdasági kérdéseken kivid toként külpolitikai problémákat dol­gozott fel. SZILÁGYI LAJOS DR. (Berettyóújfalu) 1882 június 19-én születeti Berettyó­újfaluban. A Ludovika-Akadéinián 1901 november 1-én hadnaggyá avatták. 1903— 1904-ben elvégezte a bon véd felső tiszti tanfolyamot, azután pedig, mint a ko­lozsvári egyetem jogi fakultásának rend­kívüli hallgatója, 1909-ben államtudományi és jogdoktori oklevelei szerzett. Közben 1906-ban főhadnagy lelt: 1911-ben a vezér­karhoz osztották be s ugyanebben az évben a cs. és kir. kamarási méltóságot kapta. 1914 május 1-én nyugdíjaztatta magát s egyben megindította a Külügy-Hadügy cimü külpolitikai és katonai hetilapot, mely a katonai szakirodalomban példátlan népszerűségre tett szert. A há­ború kitörésekor nyomban katonai szolgálatra jelentkezett. Egy­idcig a budapesti honvédkerületi parancsnokság vezérkari főnöke volt, azután az Isonzó-fronton egyik tábori zászlóalj parancsnoka lett és itteni szolgálataiért több hadi kitüntetést és dicsérő elisme­rést kapott. 1916 július 31>éfl a berettyóújfalui választókerület munka­párti programmal képviselővé választotta. A régi Háznak egyik legjelesebb katonai szakembere volt és különösen a magyar nem­zet véráldozatairól, a hadirokkantak, hadiárvák és hadifoglyok ér­dekében, valamint az önálló magyar hadsereg felállításáért mon­dott felszólalásaival lünt ki. A Károlyi-korszakban a Külügy-Had­ügy hasábjain vívott éles harcol a hadsereg felforgatói ellen s ezérl a proletárdiktatúra öt is fogságba vetette. A kommün után tevé­keny részt vett az Országos Kisgazda- és Földmivespárt szervezési munkálataiban. A tiszántúli részek felszabadulásakor Bihar vár­megye főispán-kormánybiztosi teendőit látta el, míg régi választó­kerülete nemzetgyűlési képviselővé nem választotta. A kisgazda­pártból később elvi nézeteltérések miatt kilépett s azóta állandó.in pártköteléken kivül áll az ellenzéki oldalon; 1922—1925-ben a demokratikus ellenzéki blokk elnöke volt. 1922-ben Szalárdon kisebbségben maradi Krödi-Harrach Bélával szemben, Berettyó­287

Next

/
Oldalképek
Tartalom