1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Kálnoki Bedő Sándor dr.
az ország számára megmentse. A kommunizmus idején üldözéseknek volt kitéve. A vörösök fejérvármegyei birtokát is lefoglalták. A politikai életbe újra bekapcsolódván, az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a régi kerületéből kihasított őriszentpéteri választókerületben heves küzdelem után kapott mandátumot s ugyancsak ez a kerület választotta meg az 1926-os országgyűlési képviselőválasztások során is. Ugy a nemzetgyűlésben, mint az uj országgyűlés képviselőházában mindvégig pártokon kivül maradt, de rendkívüli szorgalommal, buzgósággal s igen sok hozzáértéssel vett részt a parlamenti munkában. Szinte minden javaslat vitájában felszólalt s kivált gazdaságpolitikai s külügyi tárgyú beszédei keltettek mindig osztatlan figyelmet. Több emlékezetes interpellációjával alkalmat nyújtott a kormány tagjainak fontos külpolitikai nyilatkozatokra is. Az Interparlamentáris Unió külföldi konferenciáin számos izben vett részt s külföldi pénzügyi tárgyalásokon is többször jelent meg a kormány megbízásából. Az 1931. évi nyári választásokon újra az őriszentpéteri kerület választotta meg pártonkívüli programmal. Immár húsz év óta széleskörű irodalmi, tudományos és publicisztikai működést fejt ki. 1916/17-ben lapvezére volt a Magyarország-nak s a Friss Ujság-nak, 1924 óta pénzügyi és közgazdasági cikkeket ir a Pester Lloyd, Az Est, Magyarország, a Pesti Napló s az Újság hasábjain. Szépirodalmi munkái: Ideálok, Uj nemzedék (politikai-társadalmi regények), Az én kertem, versek, önálló nemzetgazdasági és politikai müvei: Magyar Agrárpolitika, A pénzintézeti reform, 48 és 67, A nemzeti munkapárt és a nemzeti demokrácia, A magyar földbirtok megoszlása. Magyar Agrárhitel és Életbiztosítás. Utóbbi munkája a Tudományos Akadémia jutalmában részesült. kálnoky bedő SÁNDOR rd. (Nyírbátor) Székelydályán, Udvarhely-megyében született, 1877-ben. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen és Csiksomlyón, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte és Marosvásárhelyt kapott ügyyédi oklevelet. Itt kezdte is meg ügyvédi gyakorlatát, amelynek során igen gyorsan a város és Erdély legkiválóbb jogászai közé emelkedett és 1914-ben a vásárhelyi ügyvédi kamara elnöke lett. Ekkor már évek óta tagja volt a marosvásárhelyi ügyvédvizsgálóbizottságnak, .