1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Sándor Pál

SÁNDOR PÁL. (Huriapesti északi kerület) Hódmezővásárhelyen született, 1860-ban. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, további tanulmányait a budapesti és drezdai kereskedelmi akadémián végezte. Az egykor nagyhírű Schlésinger és Polákovics gabonakereskedő cég szolgálatában kezdte pályáját, amelyen az évek során a 'magyar kereskedelem elismert vezére lett. Cége küldetésében éveken át dolgozott annak antwerpeni üzletbarátainál majd hazatérve beltagul is belépett a cégbe s 1912-ig annak főnöke volt. Közben a 4. számú in. kir. honvédhuszárezredben leszolgálta önkéntesi évét is s idővel ezredében szolgálatonkivüli hadnagy lett. 1912-ben a Budapesti Közúti Villa/mos Vasút R.-T. vezérigazgatójává választották s ez állásában dolgozott 1918-ig, amikor a Károlyi-kormány erőszakkal elmozdította helyéről. Már régebben, 1904-ben megalapította az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, melynek ma is elnöke és szellemi vezetője s amely a magyar kereskedelem egyik legtekintélyesebb érdekképviselete. Ugy e testületben, mint 1901-ben kezdődött parlamenti munkásságában az ország gazdasági függetlenségének és a kereskedelem szabadságának lelkes harcosa. 1901-ben választotta meg a főváros V. kerülete (Lipótváros) elsöizben képviselőjének s ez időtől kezdve az I. nemzetgyűlés felosztásáig ezt a kerületet képviselte, még pedig 1916-ig azabadelvüpárti a azóta pártonkívüli ellenzéki programmal. 1922-ben a Szabadelvű Polgári Pártok Szövetségének listáján választották meg a II. nemzetgyűlésbe a főváros északi kerületében s azóta Rassay Károly szabadelvű pártjában (mely az 1926. évi válás ításokon mint egyesült balpárt, az 1931. évi választásokon pedig mint egyesült szabadelvű és demokratikus ellenzék ment a küzdelembe) az ellenzéki padokon foglal helyet a törvényhozásban, amelynek legnépszerűbb, minden oldalról közmegbecsülésben részesülő tagjai közé tartozik, bár a zsidóság védelmében fs érdekében, az állami monopoliumos gazdálkodás, a kedvezményezett szövetkezeteknek közpénzen való támogatása ellen és a kereskedelem szabadságáért és boldogulásáéit mondott beszédeiben sokszor kerüli összeütközésbe a kormány egyes tagjaival és a többi pártokkal. KI lehet mondani, hogy minden nagyobb beszéde feltűnést keltett, pedig alig képzelhető olyan pénzügyi, vagy gazdasági vonatkozású kérdés, amelybez bozzá ne szólt volna 264