1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre dr.

(heregszaszj Szarvason született, 1886-ban. Középiskoláit Békéscsabán végezte, azután Kolozsvárott jogot hallgatott és Lipcsében, valamint Heidelbergben jogi és politikai tanulmányokai folytatott, amelyeknek befejeztével a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen jog- és államtudományi doktorrá aviatták. Pályáját a közigazgatásban kezdte, főispáni titkár volt a Felvidéken, de csak rövid ideig mert a háború kitörésekor haladék nélkül harctéri szolgálatra jelentkezett. Mint a csász. és kir. 8. sz- huszárezred tartalékos hadnagya vonult a harctérre s ez ezred kötelékében küzdötte végig a háborút. Neve az ezredtörténet több fényes lapján szerepel. 1916-ban súlyosan megsebesült Vitéz magatartásáért a III. oszt. katonai érdemkereszttel és a legfelsőbb elismeréssel tüntették ki s ezenkívül II. oszt. német vaskeresztet, Károily csapatkeresztet és sebesülési érmet kapott. Az összeomlás után az ellenforradalmi szervezkedés középpontjába került és része volt a MOVE megalakításában is. Ezért a kommün kitörése után a vörösök elfogták, de sikerült megszöknie és Bécsbe jutnia, ahonnan végül Szegedre került. Publicisztikai működésével itt nagy szolgálatokat tett az ellenforradalmi kor mánynak. A proletárdiktatúra bukása után Budapestre sietett s többedmagával megalakította a Szózat eimü szélsőjobboldali napilapot, melynek 1926-ban bekövetkezett megszűnéséig főmunkatársa, vezércikkírója s egy ideig főszerkesztője is volt. Vezércikkei harcos temperamentumukkal, szenvedélyes sovinizmusukkal és fajvédelmi tendenciájukkal tűntek ki. Ezek a tulajdonságok jellemezték beszédeit a nemzetgyűlésen is, amelyben 1922-ben a derecskéi kerület mandátumával foglalt helyet az egységes párt sorai között. Beszédei a birtokreform, a szövetkezeti kérdés, a sajtójog, a szociálpolitika és a honvédelem körében mozogtak. 1923 derekán Eckhardt Tiborral, Hír Györggyel, Ulain Ferenccel és Zsirkay Jánossal együtt kivált a kormánypártból, társaival együtt megalakítván a fajvédő pártot, mely a nemzetgyűlés feloszlásáig élesen ellenzéki álláspontot foglalt el a kormánnyal szemben. Publicisztikai munkásságát a S/ózat megszűnése után is folytatta, főként a Magyarság hasábjain és 1927 őszén még nagy szerepet játszott a MOVE-ben is, amelynek akkoriban elnöke is volt; de ezután, hogy az 1926. évi választásokon kisebbségben maradt, nem volt saját szócsöve egészen 1928 tavaszáig, amikor 26 VITÉZ bajcsy-zsilinszky ENDRe Dr.