1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Pekár Gyula dr.

nyoi Színház számára, amivel egy egészen uj zsanért honosított meg Magyarországon. Jelesebb novellakötetei a következők: Homályban (1894), Az aranykesztyiis kisasszony (1897), Az esztendő legendája (1899), A jukkerleány és egyéb elbeszélések (1899), Pasztellek (1902), Rokoko-idillek (1903), Delilah nyoszolyája (1903), A szultán árnyéka (1905). Vitézi románcok (1907), •Malanta csókja (1908). A szép Pongrácné krinolinja (1917), A mezítlábas grófkisasszony (1918), A bresztováci szent (1919), Topáz királyné és Magyar költök szerelmei (1920), Bizarr percek (1926). Regényei: Lavina (1895), Hatalom (1897), Livio főhadnagy (1902), A liliomos asszony (1903), Tatárrabság (1909) — ezt az utóbbit a Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben a Péczelydijjal tüntette ki —,• Az amazon-királynő (1920). Lord Burlington arcképe (1925) és Az ezüsthomloku vándor (1926). Drámai müvei, amelyek mind a Nemzeti Színházban kerültek szinre, a következők: Mátyás és Beatrix (történelmi dráma, 1904), Drághy Éva esküvője (történelmi tragédia. 1911), A kölcsönkért kastély (vígjáték, 1914), A magyar (drámai költemény. 1920), Danton (tragédia, 1920), Moliére a királynál (vígjáték.* 1922) stb. A költsönkért kastély-t és a Danton-t az Akadémia 1915-ben, illetve 1921-ben a Vojnits-dijjal koszorúzta. Valamennyi itt felsorolt munkájának, ha a kritika olykor fukarkodott is elismerésével, jelentékeny közönségsikere volt s ez a siker az irodalom hierarchiájában is elismert pozícióba emelte. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának (1911), a Kisfaludy Társaságnak (19011 és tagja (1901) s utóbb elnöke a Petőfi Társaságnak (1920). Ez utóbbi tisztében különösen érdemes munkát végzett a Petöiieentennáriumkor, amikor a hazai ünnepségek szálai az ö kezében futottak össze s emellett sok külföldi Petöü ünnepen is szerepelt. E rendkívül nagy irodalmi munkásság mellett 1901 óla megszakítás nélkül benne él — időnkint tekintélyes pozícióban — a politikai életben is. 1901-ben a somlyóvásárhelyi (Veszprém vármegye) kerület választotta meg képviselőjének a szabadelvű párt programjával, 1901-ben a técsöi (Mármaros megye) kerület. Nagy szerepet játszott 1919-ben az augusztusi ellentorradalomban (elnöke volt a Fehér Ház nevű ellenforradalmi szervezetnek) s 1920-ban egyik alapitója volt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának. Az első nemzetgyűlésien a kecskeméti II. kerülejet képviselte e párt programjával. 1920 augusztusában államtitkárrá nevezték ki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba, amely állásától 1922 júniusában. a Bethlen-kormány rekonstrukciója alkalmával mentették fel. Közben 1920 szeptemberétől novemberéig mint ..ministre de 231