1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Pakots József

link, a következők: Legényavatás (elbeszélések), Fiamhoz (költemények), Egy karrier története (politikai regény), A nyáradi kényúr (regény). Asszonyok rágalmazója (elbeszélések), Madame Napóleon (regény), A bolond ember (regény), Sok asszony, egy férfi (regény). Éjszaka (történelmi regény), Bódító akácok (elbeszélések), Fejedelmi kaland (történelmi regény), Hős diákok (ifjúsági színmű). Egy karrier története (szatirikus vígjáték), Az ember, aki útvesztőbe jutott (regény), Magyar máglya (regény). Első színdarabja egy Kossuth einni hazafias szinmü volt, amellyel Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján az országos ünnepségekéi nyitották meg. További színdarabjai mind a Nemzeti Színház színpadán kerültek bemutatásra. Ezek: Tévelygő lelkek (háromfelvonásos erkölcsrajz), A forradalmár (négyfelvonáM»S társadalmi dráma) és Egy karrier története (négyfelvonásos szatirikus vígjáték). Könyvei közül többel német nyelvre is lefordítottak, több elbeszélése és költeménye olasz, német, francia nyelven is megjelent az időközi Lapokban és folyóiratokban. Nagy Úrodalm] munkássága mellett egy ideig művészeti igazgatója volt B Ntar-filmgyárnak és igazgatója a Petőfi-háznak is. A Petőfi Tár •aságnak 1909 óta rendes tagja. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a monori kerülei l>ui hat ellenfelével szetnben választották képviselővé demokratapárti programmal, a azóta megszakítás nélkül tagja a törvényhozásnak. A parlamentben, valamint a főváros törvényhatóságában, Smelybe 1920-ban kapott először mandátumot a községi deinok '"alapárt listáján, komoly munkásságot fejteti ki. Főként kultúrpolitikai kérdésekkel foglalozott Felszólalásai, különösen a s/;i badelvüség és Jogegyenlőség érdekében, a jogi kisiklások és a numerus dausui cHen, a badikölcsönfigyben mondotl beszédei álfa 'ános ügyeimet keltettek. \á/sonyi Vilmosnak, a demokrácia vezérének, egyik leghív

»'l»b barátja volt s halála után öl választotta meg a demokrata Párt elnökének. Egy ideig elnöke volt a Magyarországi l'jságirók egyesületének is. 1936-ban, ai országgyűlési választásokon, Moj'oron kisebbségben maradt, ellenben Budapesten két kerületben is mandátumhoz jutott, i budai és déli kerületben. A déli kerfl ''•i mandátumát tartotta meg, a budai a pártja listáján második helyen jelölt (iái Jenő dr.-nak jutott, akivel, mikor a nemzeti de"'okratapárt kebelében éppeo ;i budai mandátum körül ellen '•'•Hv tánaadtak, 1927 tnárciusábaa külön parlament] párttá aki küll Magyar Demokratapárt < iinen. \,/ a párt a dklUS vége felé [ftegssüntettc különállását, mikor a régi demokraták (Brod3 l'ábián Béla, (iái Jenő és ő) újra egyesültek ;i Nemzeti I>< l:

'ta Pártban Az 1931, évi választásokon Pakots mint az eg] L6 225