1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Nagy Emil dr.

\ %<•! EMIL l»R. (Jászladon ÍJ ) Kaposvárolt született 1871 november 16-án. Atyja, Nagy Sándor országos hirü bünletöbiró, a kir. Kúria egyik tanácselnöke volt. Középiskoláit Budapesten és Kaposvárott végezte, azután pedig jogot hallgatott a budapesti egyetemen. Tanulmányai befejeztével pár hónapig joggyakornok \iilt a budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszéken, azután Parisba ment ügyvédjelölti gyakorlatra és Darrest semmitőszéki ügyvéd és Ha velőn avoué irodájában dolgozott. 18<)8-ban ügyvédi vizsgát telt. Eleinte bűntett")jogi praxist folytatott: három évig volt Friedmann Bernát akkori hírneves kriminalista irodavezetője s nagyhatású védöbeszédeivel tette nevét széles körökben ismertté. Később Esterházy Miklós hercegnek, az ország legnagyobb birtokosának ügyésze lelt és az Ksterházyhitbizomány, valamint egyéb uradalmak jogi igazgatása kapcsán a magánjogi praxisra tért át. 1905 januárjában Szolnokon Kossu-th-pártí programmal képviselővé választották. A koalíció alatt a parlamenti éleiben mérvadó szerepre leli szeri. Kelfogása szerint a törzsökös magyar nép a 48-as polilika alatt nemcsak közjogi politikát érlelt, hanem elsősorban agrár irányzatú, népies politikát és azért parlamenti működésében és ;i sajtóban is, kivált a Budapesti Ifirlap hasáb jain a kilátástalan gravaminális politika helyett 48-as irányzatú agrárius politikát sürgetett. Ugyanakkor úgyszólván úttörő munkál végzett a régi igazságügyi törvények félszegségének kimutatásával és számos előadásban, cikkben és röpiratban sürgette az cl avult és már károssá váll igazságügyi törvények revízióját, l'olilikai működésének <• kétféle irányzatával kellős értelemben szembekerült .íusih Gyula társadalmilag radikális és közjogilag erősen dogmatikus felfogásával s közelebb jutott Tisza Istvánhoz, aki 1010 elején a politikai radikalizmus elleni szorosabb politikai barátságra hivta fel. de a munkapárt 1ÍM0 iki nagy győzelmével c/ ;iz orientálódása tárgytalanná vált. Közben az Interparlamentáris Unió Apponyi Albert ajánlatára választmányi taggá választotta. Az l'nió tanácsülésein hétszer képviselte Brüsszelben Magyarországot. A koalíció bukása után megtartott 1910. évi választáson régi kerülete újra megválasztotta, ekkor azonban már nem vállalt M gvobb szerepel a politikai éleiben, sőt amikor látta, hogv a/ i'bstrukció veszedelme el nem hárulhat, letette mandátumát, 214