1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Magyar Pál

hadügyminisztérium számára több ebbe a körbe vágó expozét dolgozott ki. Előterjesztéseinek a gyakorlati életbe való átvitelénél több nagyfontosságú feladatot biztak rá s igy intézetében rövid idő alatt igen nagy karriert futott meg. Mikor az összeomlás bekövetkezett, központi vezetője volt a Magyar Bank erősen megnövekedetl ipari konszernjének, ezi a nagy hatáskörét azonban azonnal otthagyta, amikor a bolsevikiek az intézet komnuinizálásához fogtak s a proletárdiktatúra alatt külföldön tartózkodott. A bolsevizmus csúfos bukása után visszatért bankjába, ahol a háborús s főként a forradalmi gazdálkodástól sokat szenvedett iparvállalatok újjáépítését s a változott viszonyokhoz való hozzáillesztését tartotta főfeladatának. Ekkor már fiatal kora dacára —- mindössze harmincháromesztendős volt — ügyvezető-igazgatója volt intézetének s e pozíciójában nemcsak átszervezte a meglévő ipari hálózatot, hanem számos uj iparvállalat létesítéséhez is hozzáfogatt. A gyakorlati életben szerzett tapasztalatait a .szakirodalomban dolgozta fel. Ipari kérdésekről szóló tanulmányaira és előadásaira közgazdasági körökben csakhamar felfigyeltek és az iparvállalatok koncentrációjáról szóló elaborátumát a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mint a kibontakozásra leginkább alkalmasat, magáévá is lette. Ugyanekkor igyekezett a tudományos irodalomban szerzett ismereteit a gyakorlati életben is értékesíteni. Nagy munkát végzett, hogy minél többet és minél időszerűbben vigyen át a modern gazdaságtudomány ni mutatásaiból a gyakorlati és a tőkehiány által okozott nehézségek elhárítása céljából, éveken át rendszeresen látogatta a fontosabb nemzetközi pénzpiacokat, s/áinos értékes külföldi összeköttetési szerezve Magyarország számára. Mikor Amerika gazdasági fellendülése arra engedett következtetni, hogy az amerikai töke meghonosodása hazánkban fokozottabban segíthetné elő ipari terveinek megvalósítását, odautazott és ekkor sikerült is nagyszabású tervei számára több vezető Cégei megnyernie. Hogy tervei meg nem valósultak, nem rajta múlt: mire ugyanis a realizálás állapotába kerüllek, az időközben beállt amerikai gazdasági válság minden nagyobb tranzakció végrehajtását lehetetlenné tette. Klénk közgazdaság] inunká.ssága mellett még a háboruelölli evekben helekapesolódott a magyar közélel több ágazatába is. Már 1912-ben élére állt annak a mozgalomnak, mely a pénzintézeti tisztviselőket minden politikai párttól független gazdasági szervezetbe igyekezett tömöríteni. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Kgyclülrtriiek főtitkára, majd ügyvezető-alelnöke lett s ettől a tisztségétől később csa'k azért vált meg, mert bankbéli pozíciójának emelkedésével nem foglalkozhatott továbbra is a régi odaad 198