1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Létay Ernő - Lingauer Albin
vívott párbajában súlyosan megvagdaltak egymást. Később Vas mo gyébe került, ahol a Vasvármegye cimü napilapnak munkatársa, utóbb szerkesztője és tulajdonosa lett. Az ő keze alatt fejlődött a Vasvármegye az egyik legismertebb vidéki napilappá. A háborút, mint népfölkelő tiszt, az első naptól kezdve végigszolgálta. Háromszor megsebesült. Magatartását soronkivüli előléptetés és több kitüntetés jutalmazta. A háború utáni időkben azonnal kíméletlenül szembeszállt a forradalmi kormányokkal, amiért aztán a proletárdiktatúra kikiáltásakor tüstént elrendelték elfogatását. ö azonban megszökött üldözői elől s átmenekült szerb területre, ahol a katonai hatóság mint „kémgyanusat" elfogatta és lecsukatta. Krusevácon, ahol a háború alatt városparancsnok volt, törvényszék elé állították, a bíróság azonban, mert a megszállás idején emberséges bánásmódot tanúsított, felmentette és rögtön szabadlábra helyezte. Szerbiából a szegedi kormány megalakulásának hirére Szegedre ment, hol a hadügyminisztériumba osztották be. Innen Lehár ezredeshez Feldbachba küldték át. Ezzel a feldbachi zászlóaljjal téft aztán haza Magyarországra. Az első nemzetgyűlésbe a kőszegi kerület küdűte föl egyhangú választás utján, a keresztény nemzeti egyesülés programjával. A nyugatmagyarországi marhacsempészés pártpolitikai hátteréről mondott emlékezetes interpellációja nagy politikai bonyodalmaknak lett az előidézője. Feltűnést keltő beszédet mondott a kormánypárt padjairól a cenzúra ellen is. Jelentős szerepet játszott gróf Sigray kormánybiztos oldalán a nyugatmagyarországi fölkelés megszervezése és a soproni népszavazás előkészítése körül. Lingauer exponált hive a legitimizmusnak. Károly király — első hazatérési kísérlete alkalmával, 1921 húsvétjakor — Szombathelyen több izben fogadta. Budaőrs után, a kereszténypárt kettészakadásakor, Lingauer is ellenzékbe ment s ekkor (1922) Kőszegen, mint keresztény ellenzéki jelöltet, nagy többséggel választották meg Rakovszky Iván akkori belügyminiszterrel szemben. Az Andrássy-párt feloszlásakor a többi mérsékelt legitimistával együtt a Ziohy-csoporthoz csatlakozott és a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt tagja lett. 1926-Jban, Kőszegen harmadízben, 1931-ben negyedízben választották meg egyhangúlag. Ma is aktív újságíró. Szerkesztője a Vasvármegyének és a Dunántúli Néplap eimü hetilapnak, cikkírója több fővárosi napilapnak; így ujabban a Pesti Naplóban jelennek meg érdekes cikkei, amelyekben főkép szociális és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Előkelő szerepet tölt be a sportélet terén is. A Professzionista Labdarugó Szövetség elnöke. 13* 195