1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Apponyi Albert gróf

Végül indítványozta, hogy a Népszövetség haladéktalanul fogjon hozzá az általános lefegyverzési konferencia eilőkészületeihcz. Apponyi beszédének rendkívüli hatása volt. A konferencia tagjai s a nemzetközi sajtó jelenlevő képviselői között egyértelmű volt az a felfogás, hogy Apponyi beszéde egyike az ülésszak legjelen­tőségteljesebb eseményeinek, mégis indítványát az illetékes albi­zottság, amely elé tárgyalás végett utaltatott, nem fogadta el. Am Magyarországnak a Népszövetségben való képviseletével, amelyre még vissza kell térni, külpolitikai tevékenysége ez idő­szakban még koránt sem merült ki. Mindenütt a külföldön Ma­gyarország reprezentatív államférüának s a világ egyik leg­nagyobb szónokának ismerik, aki angolul, franciául, olaszul és németül épp oly elokvenciával szónokol, mint magyarul. Az Inter­parlamentáris Unió konferenciáin régebben mindig ő volt a ma­gyar csoport vezérszónoka és sok fontos ügyben képviselte hazá­ját, sok sikerrel. Külföldi revükben és lapokban is sokat dolgo­zott régebben, Magyarországnak a monarchiában való speciális viszonyát ismertetve, jogait és aspirációit vitatva és hirdetve. Kü­lönösen Amerikában aratott nagy sikereket: ott tartott beszédei Kossuth Lajos emlékezetéi idézték fel az amerikai közvélemény­/ ben. 1923 őszén amerikai egyetemek meghívására Amerikába uta­/ zott; szeptember 19-én indult útnak és december 10-én tért vissza. Amerikai államférfiak, tanárok, pénzemberek és nagyiparosok akkoriban kísérletet tettek arra, hogy Amerika érdeklődését Európa iránt ébren tartsák s az emberiség sorsáért való felelős­ségére emlékeztessék. Evégből szükségesnek tartották azt is, hogy az amerikai közvélemény megismerje Középeurópa helyzetét is. Meghívták tehát Apponyit, hogy éhből a témakörből Amerikában előadásokat tartson. Beszélt Newyorkban, Chicagóban és sok más amerikai és kanadai városban is. Középeurópa problémájáról tar­tott előadásokat, de emellett a magyar kérdést is igen nyomatéko­san ismertette, mély nyomot hagyva a közvéleményben előadása nak faseináló hatásával s az általa képviselt igazság meggyőző erejével. Útja valóságos diadalul volt. Ezzel az útjával, mint több mással is, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világnak Magyarországról táplált véleménye fokozatosan kedvező változá­son megy át. Ily sokoldalú és nagyjelentőségű munka közben töltötte be \|)|)onyi életének nyolcvanadik esztendejét 1920 május 29-én. A nemzetgyűlés ebből az alkalomból nagy ünneplésben akarta részesíteni, ő azonban azt hálás köszönettel elhárította magától, \ iszont nem háríthatta el az ország ünneplését, mely szereteté­nek, ragaszkodásának és hálájának ezer tanúságával halmozta 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom