1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Kossalka János dr.
. Az 'országgyűlés képviselőházának már az 1926—31. évi ciklus utolsó két évében is tagja volt: időközi választáson kapott mandátumot a váci kerületben néhai Szabóky Alajos volt államtitkár elhalálozása után, s több jelentékeny külügyi és kultúrpolitikai tárgyú beszédei mondott a képviselőházban. Az 1931. évi általános választásokon is a váci kerület ajándékozta meg bizalmával. Az egységespárt egyik reprezentatív szónoka. KOSSALKA JÁNOS DR. , (Budapesti budai kerület) Vajdahunyadon, 1872 március 19-én született. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron és Nagyszebenben végezte, azután a budapesti József-műegyetem hallgatója volt és itt kapott 1896-ben mérnöki és később, 1903-ban, műszaki doktori oklevelet. 1893-tól 1890-ig tanársegéd volt a Műegyetemen; 1896-tói 1898-ig a kultuszminiszter megbízásából állami ösztöndíjjal Németországban, Franciaországban, Angliában és Svájcban folytatott technikai tanulmányokat. 1898-ban a magyar államvasutak szolgálatába lépett, ahonnan 1908-ban szolgálattételre a kereskedelmi minisztériumba rendelték, 1911-ben műszaki főtanácsossá nevezték ki. Közben, 1909ben, a kereskedelemügyi miniszter megbízásából az Északamerikai Egyesült-Államokban és Kanadában végzett a hídépítés körébe vágó tanulmányokat. A kereskedelmi minisztériumban 1916-ig szolgált. Ebben az évben a József-műegyetem nyilvános rendes tanára lett, miután már 1906 óta a hidépitéstan magántanára volt. Széleskörű szakirodalmi működése ugyancsak a hídépítés körébe esik és ezenkívül kiterjed a betonépitészetre is. Jelentékenyebb munkái: Tartók statikája (1920, a Magyar Mérnök- és Epitészegylet aranyérmével jutalmazva) és A síkbeli tartók legáltalánosabb munkaegyenlete (1926). Ujabban az elméiéi teréről áttért a gyakorlat mezejére is. ő tervezte az uj dunaföldvári Dunabidat, résztvett több hídépítési pályázaton s a budapesti óbudai uj Dunahid számára készült pályaterve (1930) első dijat nyert. Budapest társadalmi, kulturális és gazdasági életében már évek hosszú sora óta jelentékeny szerepet játszik. Tagja a főváros törvényhatósági bizottságának s mint ilyen, a Keresztény Községi Párt padsoraiban foglal helyet. Választmányi tagja a Mérnök- és Epitészegyletnek, a Mérnöki Kamarának, le12* 179