1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Klebelsberg Kuno Gróf dr.

helyezték át pénzügyigazgatóhelyettesi rangban s egyben pénzügyi főtanácsossá lépett el. Eközben gazdasági és társadalmi mozgal­makban is sokat szerepelt; igy közreműködésével német-magyar gazdasági csereakciót indítottak meg Kiskunfélegyházán. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmányi tagja; a Baromfi­tenyésztők Egylete kiskunfélegyházi fiókjának elnöke; a bugac­monostori szeszfőzdeegyesület diszelnöke; a kecskeméti iskolaszék igazgatósági tagja. Diszelnöke a Falu Országos Földmivesszövet­ség monostorfalvai fiókjának, amelyet ő alapított, valamint a Kun Vadásztársaságnak. Bugacsmonostoron gazdálkodik. Rendkívül heves választási küzdelem után győzte le az 1926. évi választásokon ellenfelét, Horváth Zoltánt, a kerület volt Kossuth-párti képviselőjét, aikvel 1931-ben is kemény küzdelmet vívott szülővárosa mandátumáért. A harc kimenetele az utolsó pillanatig kétséges volt s húszegynéhány szavazat döntötte el Kiss István javára. Az egységes párt tagja s egyik pénzügyi jogi nzukértöje. M. kar. kormányzótanácsot, KLEBENBERG KUNO GRÓGF DR (Szeged) Az aradmegyei Magyarpécskán szüle­tett 1875-ben. A ciszterciták székesfehér­vári gimnáziumában járta végig a közép­iskolát, azután jogot hallgatott a budapesti, müncheni és berlini egyetemen, majd ál­lamtudományi tanulmányokat folytatott a a párisi Sorbonne-on. 1898-ban, miután a budapesti egyetem a jog- éi államtudomá­nyok doktorává avatta, Bánffy Dezső gróf mniszterelnöksége alatt a iiiiuisztcrcluök­ségen vállalt' hivatali állást, s eleinte mint fogalmazó, kétőbb, már Tisza István gróf első miniszterelnök­iége Idején, mini osztálytanácsos dolgozott a harmadik ügyosz­tály élén, amelynek akkor a külügyi és nemzetiségi kérdések tar­toztak ;i hatáskörébe. 1910-ben a közigazgatási birósághoi neve/ lék ki bíróvá, 1912-ben pedig i hatásköri bíróság tagjs l«'tt­191 I januárjában a király adminisztratív államtitkárrá ne resté ki • kultuszminisztériumba, ahol részi vett a közoktatás­ügyi igazgatás njra szervezéseink munkálataikul, az ipari és kereskedelmi tsnoncoktatál reformjának előkészítésében, vala­mint • konstantinápolyi magyar intézet megszervezésében, de már 1916 ben ujra visszakerüli i miniszterelnökségre, ahol most m

Next

/
Oldalképek
Tartalom