1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Kenéz Béla dr.

szorának nagy agrárpolitikai gyűjteményes munkájában Sering egyenes felkérésére és kitüntető megelégedésére, ő irta meg a magyar földbirtokpolitikáról szóló fejezetet, mely önálló tudományos miinek is beülik. Földbártokpolitika a háború előtt és a háború után cini alatt tartott akadémiai székfoglalója, mely különösen az utódállamok jogtipró „földreformjait" világította meg saját hivatalos adataikkal, széles körben részesült nagy ügyelemben. 1927/28-ban dékánja volt az egyetem jogtudományi fakultásának. Immár negyedszázados tanári működése alatt kiváló uj generációt nevesít a magyar statisztikai tudománynak s nagy hatással volt a . Statisztikai Intézet modern módszereinek fejlődésére is. Munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia tagjává választotta i a kormányzó kinevezése alapján elnöke az Országos Statisztikai Tanácsnak. Elnöke továbbá a Magyar Statisztikai Társaságnak, tagja az Interparlamentáris Kereskedelmi Konferencia brüsszeli ellenőrzöbizottságának és elnöke az amerikai és angol közgazdászok állal alapitott International (lonference of agricultural Economiste magyar csoportjának. Aktív politikai szereplése az uj alkotmányos korszakban. 1920-ban kezdődött (a forradalmak idején passzív módon ismer kedett meg a „politikai módszerekkel": katedrájától eltiltották és a lakására beszállásolt detektívek felügyeleti' :ilá helyezték), amikor kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselője lett Szolnok városának, amelyet azóta megszakítás nélkül képvisel a törvényhozásban (még pedig 1922 óta az egységes párt program jávai), ezúttal már negyedszer és pedig egyhangú választás alap ján. Már az első nemzetgyűlésben feltűnt kiváló szónoki képes ségeivel I mint I földreformtörvény relerense. tudományos tanú! mányiszámba menő előadmányával rendkívüli politikai sikert aratott. Szmrecsányi György lemondása után helyébe a nemzetgyűlés öl választotta meg alelnökének. Mint ilyen, ö elnökölt 1921 s/epteml)er 25-én, azon az emlékezetes ülésen, ainel\en egy Kövér Ibrahim György nevű volt katonatiszt, aki a Ház karzatán foglalt helyet, pisztolyával rálőtt Rakovszky Istvánra. I nem/el gyűlés azóta elhunyt nagynevű elnökére. A dermedi ijedelem ben, mely a lövések zajára támadt s a rákövetkező zűrzavarban egy pillanatra sem vesztette el hidegvérét és nyugalmát. A C* rázva iparkodott úrrá lenni a tomboló lármán l mikor ez végre sikerült, a következő történelmi emelkedetlségü szavakat mon dolta: I / a hitvány fegyver kiolthatta volna egy érdemes ember életéi de i némád örökké élni fog. Az ülést folytatják. Szólásra ki következik ' it 1H1