1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Károlyi Gyula

nek Károlyi Gyula lett a miniszterelnöke, Teleki Pál gróf a kül­ügyminisztere és Bethlen István gróf a hécsi megbízottja. A Szeged városát akkor megszállva tartó francia haderők parancsnoka, Charpy tábornok, rokonszenvezett ugyan a nem­zeti törekvésekkel, amelyek végcélul Budapestnek katonai erővel való felszabadítását tervezték, ám de Lobit tábornok, aiki Belgrád­ban parancsnokolt és a gyászos emlékezetű Franchet d'Esperay, aki az összes balkáni entente-haderők felett rendelkezett, Cle­menceau rendeletére a nemzeti erők szervezkedését a szerb, ro mán és cseh szövetségesek támogatásával ellensúlyozták s végül is Clemenceau a szegedi magyar és francia haderőknek Budapest ellen való vonulását táviratilag megtiltotta. Károlyi Gyula gróf ekkor (június végén) /lemondott ugyan, de eddigi működésével oroszlánrésze volt abban, hogy a nemzeti irányzat organikus for­mákat ölthetett s végeredményben az ország felszabadítására és :\ viszonyok konszolidál ás ához vezethetett. A forradalmi korszak után Károlyi Gyula gróf visszavonult a politikától és nem is szerepelt újra a nyilvánosság előtt, csak amiikor 1927-ben örökös jogon a felsőház tagja lett és 1928-ban, mikor a két Ház közös ünnepi ülésén koronaőrré választották. Ezl a diszes méltóságot viselte 1930 december 9-ig, amikor Walko Lajos lemondása után a kormányzó Bethlen István kabinetjein külügyminiszterré' nevezte ki. Politikai múltjának megfelelő tekintéllyel lépett uj méltósá­gába és állásába. A külügyminisztérium vezetésében beállott sze­mélyváltozás nem jelentett egyúttal irányváltozást is. Magyar­ország külpolitikája ö alatta is tovább folyt abban az eddigi bé­kés szellemben, amelyben kiváló elődje és később utódja is ve­zette. Ápolta az Olaszországhoz való egyre jobban kimélyülő ba­rátságot és gondosan ügyelt arra, hogv Franciaországhoz való viszonyunk szívélyesebbé váljon. S mikor alig nyolc hónappal utóbb a Bethlen kormány s vele, mint külügyminiszter, Károlyi Gyük is visszalépett'!, megállapíthatta, hogy Anglia és az amerikai Egyesüli Államok irántunk való jóindulata továbbra is értékes vagyontétele külpolitikánknak, eltekintve attól az őszinte barát­ságtól, naly Magyarországot Olaszországhoz, Ausztriához, Len­gyelországból és Törökországitól füzii. Ugyanakkor hangsúlyozta a/t is, hogy a magyar közvélemény őszinte sajnálatára még min­dig mélyreható ellentétek választanaik el bennünket az utódálla­moktól, egyúttal kifejezés! adva annak • reményének, hogy e téren is -kedvező változás fog leállni, annál is inkább, mert ezeket uz ellentéteiket Magyarország békés eszközökkel s a kölcsönős megértés utján óhajtja kiegvt ulileni Bethlen István gróf augusztus 19-én. tizenegyevj miniszter 15H

Next

/
Oldalképek
Tartalom