1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Károlyi Gyula
nek Károlyi Gyula lett a miniszterelnöke, Teleki Pál gróf a külügyminisztere és Bethlen István gróf a hécsi megbízottja. A Szeged városát akkor megszállva tartó francia haderők parancsnoka, Charpy tábornok, rokonszenvezett ugyan a nemzeti törekvésekkel, amelyek végcélul Budapestnek katonai erővel való felszabadítását tervezték, ám de Lobit tábornok, aiki Belgrádban parancsnokolt és a gyászos emlékezetű Franchet d'Esperay, aki az összes balkáni entente-haderők felett rendelkezett, Clemenceau rendeletére a nemzeti erők szervezkedését a szerb, ro mán és cseh szövetségesek támogatásával ellensúlyozták s végül is Clemenceau a szegedi magyar és francia haderőknek Budapest ellen való vonulását táviratilag megtiltotta. Károlyi Gyula gróf ekkor (június végén) /lemondott ugyan, de eddigi működésével oroszlánrésze volt abban, hogy a nemzeti irányzat organikus formákat ölthetett s végeredményben az ország felszabadítására és :\ viszonyok konszolidál ás ához vezethetett. A forradalmi korszak után Károlyi Gyula gróf visszavonult a politikától és nem is szerepelt újra a nyilvánosság előtt, csak amiikor 1927-ben örökös jogon a felsőház tagja lett és 1928-ban, mikor a két Ház közös ünnepi ülésén koronaőrré választották. Ezl a diszes méltóságot viselte 1930 december 9-ig, amikor Walko Lajos lemondása után a kormányzó Bethlen István kabinetjein külügyminiszterré' nevezte ki. Politikai múltjának megfelelő tekintéllyel lépett uj méltóságába és állásába. A külügyminisztérium vezetésében beállott személyváltozás nem jelentett egyúttal irányváltozást is. Magyarország külpolitikája ö alatta is tovább folyt abban az eddigi békés szellemben, amelyben kiváló elődje és később utódja is vezette. Ápolta az Olaszországhoz való egyre jobban kimélyülő barátságot és gondosan ügyelt arra, hogv Franciaországhoz való viszonyunk szívélyesebbé váljon. S mikor alig nyolc hónappal utóbb a Bethlen kormány s vele, mint külügyminiszter, Károlyi Gyük is visszalépett'!, megállapíthatta, hogy Anglia és az amerikai Egyesüli Államok irántunk való jóindulata továbbra is értékes vagyontétele külpolitikánknak, eltekintve attól az őszinte barátságtól, naly Magyarországot Olaszországhoz, Ausztriához, Lengyelországból és Törökországitól füzii. Ugyanakkor hangsúlyozta a/t is, hogy a magyar közvélemény őszinte sajnálatára még mindig mélyreható ellentétek választanaik el bennünket az utódállamoktól, egyúttal kifejezés! adva annak • reményének, hogy e téren is -kedvező változás fog leállni, annál is inkább, mert ezeket uz ellentéteiket Magyarország békés eszközökkel s a kölcsönős megértés utján óhajtja kiegvt ulileni Bethlen István gróf augusztus 19-én. tizenegyevj miniszter 15H