1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Illés József dr.

zet vezetőségében. A nagybajomi kerületben Neubauer Ferenccel, a kerület volt egységespárti képviselőjével szemben kapott, mint nem hivatalos egységespárti jelöli mandátumot a legutóbbi választások alkalmával ILLÉS JÓZSEF DR. (Nagykároly) 1871 november 10-én született a mármarosmegyei Huszton, régi nemes görögkatolikus családból, Édesatyja néhai Illés Jenő, országgyűlési képviselő, később kir. kuriai tanácselnök volt. A magyar jogtudomány egyik legkiválóbb mivelöje. Középiskoláit a szatmári kir. katolikus gimnáziumban i :• budapesti piarista gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, mely utóbbi 1894-ben a jogtudományok doktorává avatta. A rákövetkező évben az egyetem jogi fakultásának ajánlatára állami Ösztöndíjban részesüli, tanulnia nyainak külföldön való kiegészítése céljából. Megfordult Berlinben, ahol Oltó (iierke-t, Parisban, aho! a Sorbonneon Esmeint hallgatta — mindkettő a jogtörténet világhírű professzora — és Londonban, ahol az angol jogszokásokkal foglalkozott. Ezenközben már 1893-ban állami szolgálatba lépett: joggyakornok volt a budapesti IV. ker. kir. járásbíróságnál, majd tanácsjegyző a kir. Kúrián s emiitett tanulmányútjáról visszatérve, 1896-ban az iga/ságügyminisztériumban kapott beosztást, ahol a kodiükációs osztályban dolgozott Oberschall és Vavrik, a későbbi kuriai elnökök mellett, a Polgári Törvénykönyv szerkesztőbizottságának tagjaként. Tizennégy éven át működött itt, mialatt 1897-ben gyakorlati birói vizsgát tett és (1902) a budapesti tudományegyetemen a magyar alkotmány és jogtörténet magántanárává habilitálták, — s mikor 1913-ban távozott az igazságügyminisztériumból, ahol 1910 óta az akkor újonnan felállított nemzetközi és közjogi ügyosztály helyettes főnöke volt s táblabírói rangot ért el, — eddigi munkakörét a gyakorlati politikával cserélte fel. A buszti kerületben nemzeti munkapárti programmal jelöltséget vállalt s 1913 július 29-én egyhangúan meg is választották a kerület képviselőjévé. A képviselőházban ekkor több jelentős törvényjavaslatnak volt az előadója, igy a kivételes hatalomról szóló törvénynek s az összes javaslatoknak, amelyek IV. Károly király mcgkoronáztatása alkalmából kerültek szőnyegre, egyebek 140