1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Györki Imre dr.

jelentkezett és ezen ujabb szolgálata közben 1917-ben őrnagyi rangra emelkedett. Zalavánnegye közéletének régóta népszerű alakja: a törvényhatósági bizottságban, gazdamozgalmakban s a társadalmi életben előkelő pozíciót foglal el. Néhai Vass Józsefnek zalaszentgróti mandátumáról történt lemondása után az 1927. évi utóválasztáson egyhangúan nyerte el e kerület mandátumát a keresztényszociális és gazdasági párt programjával. A képviselőházban az agrárérdekek és agrárszociális ügyek egyik mérvadó szószólója volt. A zalaszentgróti kerület váliasztotta meg a legutóbbi választások alkalmával is. GYÖRKI IMRE DR. (Debrecen) Született Kürtöspusztán, Somogy megyé; ben, 1886-ban. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogtudományi doktorátust a budapesti Tudományegyetemen szerezte meg s a budapesti Ügyvédvizsgáló Bizottság előtt tette le az egyesitett birói és ügyvédi vizsgát. Tanulmányai végeztével a Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztárhoz került, amely intézetnek utóbb vezető lisztviselője volt. Ez állásában ismerte fel a munkásság súlyos szociális és gazdasági helyzetét és igy határozta el magát arra, hogy elsősorban munkáskérdésekkel és szociálpolitikával fog foglalkozni. A legkülönfélébb közgazdasági és szociálpolitikai folyóiratokban jelentek meg idevágó tanulmányai s eimelleitt előadásai mik sokasáéiban hirdette a szociálpolitika fontosságát. Mint ügyvéd elsősorban ugyancsak munkásügvi és munkaügyi kérdésekkel foglalkozóit s jogitanáicsosa ma ás a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének, valamint a Magyarországi Vas- és Fémniumkások Központi Szövetségének. A második nemzetgyűlésen szerepelt először 1922-ben a debreceni I. kerület szociáldemokrata mandátumával. (Megválasztották a fővárosban is.) Kezdettől fogva élesen harcolt a közszabadságok helyreállitásáért és a iközéleli tisztaságért. Az Esküit néven ismert szállítási panamát több izben élesen tette szóvá a nemzetgyűlésen és egyik ilyen felszólalása alkalmával, 1924 november 29-én történt, hogy elnöki rendelkezésre palotaőrök távolították el a nemzetgyűlés ülésternié bői. Ezen a napon hasonló sorsban részesült még az ellen kékítek 14 más tagja is. A mentelmi bizottság javaslatára a nemzetgyűlés ekkor Györkit társaival együtt 30 ülésről kitiltotta s válaszul aáre 125