1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Grieger Miklós dr.

washingtoni konferencián, amely után több amerikai nagyvárosban előadásokat tartott a magyar kérdésről s elment a bukaresti konferenciára is 1931 októberében, amelynek során Károly román király egy sinaiai fogadtatás alkalmával mélyreható beszélgetést folytatott vele a Magyarország s Románia között való együttműködésről, örömének adva kifejezést afelett, hogy a két állam közötti viszony az utóbbi időben jelenlékenyen megjavult. Mindezek mellett Gratz vezetőegyénisége a hazai németség társadalmi és kulturális mozgalmainak. Elnöke a Deut^cher Volksbindungsverein in Ungarn cinüi tekintélyes egyesületnek. Önálló tudományos müvei a következők: Alkotmánvos politika (1900). Nemzetközi jog (1905). Tisza Kálmárn élete (1902). A liberalizmus (1904). GRIEGER MIKLOS DR: (Csorna) Körmöcbányán született, 1880-ban. Szülővárosában és Besztercebányán járta végig a középiskolát, azután Besztercebányán volt a papnevelő intézet növendéke s végül teológiai doktorátusi szerzett a budapesti tudományegyetemen. Pappá szenteltetvén, eleinte Jánoshegyen (Körmöcbányán) káplánkodott, majd lelki igazgató volt a besztercebányai papnevelőben 8 utóbb plébános' a barsmegyei .lánosréten. A politikához való hajlama ebben az időben nyilvánult meg először s ekkor mindjárt nagy fába vágta a fejszéjét: Lukács László akkori pénzügyminiszterrel, a későbbi miniszterelnökkel szemben jelöltnek lépett fel Körmöcbányán néppárti programmal. Kisebbségben maradt persze s ezenkívül föllépése miatt még nézeteltérései is támadtak püspökével, amelyek miatt végül át is helyeztette magáit ia besztercebányaii egyházmegyéből a székesfehérváriba. Itt előbb Bakonysárkány községben, majd 1912-ben Söskttton lett plébános, később esperes és azóta itt lelkészkcdott hivei nek rajongó szeretetétől övezve 1931 végéig, amikor bicskei plébános lett. Az összeomlás végzetes napjaiban egyike volt azoknak, akik elsőkül mertek szót emelni a forradalom ellen. Az 1919 február 3-ám mogtairtoH nevezetes székesfehérvári megyegyűlésen, mellyen Károlyi .ló/.sef gróf főispán bizalmatlansági indítványt terjesztett elő Károlyi Mihály kormánya ellen, nyiltan hangoztatta, hogy ö ellenforradalmár és felszólalásában Károlyi József indítványai 123