1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Gratz Gusztáv dr.

közös külügyminiszter, a volt cs. és kir. külügyminisztérium kereskedelem-politikai osztályának élére osztályfőnöki rangban. E minőségében vett részt a brest-litovski orosz és a bukaresti román béketárgyalásokon s ugyancsak ez állásából kifolyóan vezette ezidőtájt azokat a tárgyalásokat, amelyek a központi hatalmak gazdasági közeledése tárgyában folytak. Közben 1917-ben a rövidéletű Esterházy-kormány pénzügyminisztere volt. Kinevezésekor valóságos belső titkos tanácsos lett és 1918ban Károly király a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Az Esterházy-kormány lemondása után visszatért Bécsbe a külügyminisztériumba s ott élte át a forradalmi időket, eleintén teljes visszavonultságban, később, már a proletárdiktatúra idején, mint egyik vezetője a Bethlen István gróf alatt működő ellenforradalmi komiténak. Az ellenforradalom győzelme után magyar követ volt Bécsben, az első aki az alkotmányosság helyreállta után az önálló Magyarországot a bankgassei Magyar Házban az osztrák kormánynál képviselte. 1921 január 17-én a kormányzó a második Teleki-kormány külügyminiszterévé nevezte ki. Akkoriban az ország külpolitikailag teljesen el' volt szigetelve, a kisantant ereje teljében vasgyürüként vette körül s Gratz ebben a szituációban azt tekintette legfőbb feladatának, hogy a gazdasági életen át üssön rést az ellenséges gyürün. Gazdasági tárgyai ásókat kezdett tdhát a szomszédos államokkal s ennek a munkájának jelentékeny etapja volt az a találkozó, mely a Lajta melletti Bruckban, tehát semleges osztrák területen, a Harrach-kastélyban, egyfelől Teleki l'ál gróf akkori magyar miniszterelnök és Gratz Gusztáv, másfelől Benes csehszlovák külügyminiszter és Hotovec cseh kereskedelmi miniszter között 1921 márciusában folyt le. Ez az akkoriban rendkavüli nagyjeJlerotőségü úttörő kezdeményezés már-már sikerrel kecsegtetett, amikor Károly király ez év húsvétján váratlanul megjelent az országban s Magyarországnak a szomszéd államokhoz való viszonya újra megromlott. A király visszatérése egyébként Gratz további politikai pályájára is nagy befolyással volt. A nemzetgyűlés 1921 április 6-iki ülésén ugyanis nagy beszédet mondóit a királylátogatás kapcsán támadt külpolitikai helyzetről. Szenvedélyes hangon, a Ház egyhangú helyeslése közben, tiltakozott az antanthatalmaknak, de kivált a kisántántnak a magyar királykérdésbe való beavatkozása ellen, majd azzal fejezte be beszédét, hogy ő a maga személyére nézve osztja a nemzet nagy többségének azon felfogását amely szerint egyedül a szent korona tana s a nemzet és a király egysége lehet alapja a kibontakozásnak, az újjászületésnek s a nemzet jövő nagyságának. A beszédnek ez az utolsó része rossz vért szült a kisgazda párt szabadkirályválasztó szárnyánál, amit csak tetézett az, hogy 121