1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Báró Prónay György

242 hangú felszólalásával tette ismertté nevét. Az Eskütt-ügy tárgyalása alkalmával őt is kivezették és hosszabb időre eltiltották az ülések látogatásától. 1925 tavaszán a főváros törvényhatósági bizottságának is tagja lett. 1930-ban a képviselőház delegálta az Országos Ipartanácsba, később a kereskedelemügyi miniszter az Országos Ipartanács állandó bizottságába nevezte ki. 1930-ban az új XIV. közigazgatási kerület újból megválasztotta törvényhatósági bizottsági tagnak. Politikai kérdések mellett az utóbbi öt évben intenzíven foglalkozott közgazdasági és szociálpolitikai problémákkal is. Szociálpolitikai felszólalásaival magára vonta a figyelmet s egyike lett a képviselőház ismert szociálpolitikusainak. Ebből a tárgykörből több önálló tanulmánya is megjelent. A budapestkörnyéki kerület küldötte be az országgyűlésbe a szociáldemokrata párt listáján, Tagja az igazságügyi, a mentelmi és a társadalompolitikai bizott ságnak. Báró Prónay György (Megyaszó, egységespárt) 1887-ben született Tápiósápon. Evangélikus, nőtlen, földbirtokos, nyugalmazott föld' művelésügyi államtitkár. A budapesti tudó* mányegyetemen avatták 1910-ben az államtudományok doktorává. Tanulmányainak befejeztével egy évig Frigyes főherceg uradalmaiban volt gazdasági gyakorlaton, majd több tanulmányút során bejárta Németországot, a Skandináv-félszigetet és Hollandiát. A világháború kitörésekor bevonult, résztvett az első és második lembergi csatában. Przemyslnél fogságba esett és Szibériában töltött háromévi hadifogság után 1919 áprilisában sikerült hazaszöknie. Ácsai birtokán gazdálkodott 1922-ig, amikor Kiskunhalas mandátumával a második nemzetgyűlés tagja lett. Még ennek az évnek októberében a Bethlenkormány közélelmezési államtitkárává nevezték ki. E tisztében 1924 májusáig működött, mikor a szanálási tervezet alapján a közélelmezési minisztérium megszűnt. A minisztérium likvidációját július elsejéig vezette, ekkor miniszterelnökségi államtitkár lett. Koronatanú volt a frankhamisítási perben, Perényi Zsigmond háró figyelmeztető levele után neki adta ugyanis Bethlen István gróf azt az utasítást, hogy Nádosy Imre országos főkapitány ellen, mint arra leghivatottabb, indítson vizsgálatot. Résztvett az 1926. évi választások vezetésében, őt régi kerülete egyhangúlag választotta meg. Mint Bethlen István gróf bizalmas munkatársa, 1928 áprilisáig működött a miniszterelnökségen, ekkor a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára lett. Mayer János miniszterrel együtt a mezőgazdaság nehéz helyzetének javítására törekedett, sokat fáradozott a termény- és állatikivitel biztosítása és fokozása érdekében. Többízben