1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A főrendi családok képviselői - Gróf Hunyady József

353 együtt disszidált. Résztvett a nemzeti küzdelemben és a koalíció alatt 1906 tavaszán belügyi államtitkár lett a Wekerle-^kormányban. A király 1908-ban belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1910-ben a Wekerle-kormány lemondásakor hivatalától megvált, s a főrendi­házban irányította az ellenzék politikai mozgalmait. 1917-ben az egyre súlyosbodó élelmezési viszonyok közepette, a Wekerle-kor­mány közélelmezési minisztere lett, de már 1918 elején lemondott, mert a túlzott osztrák igényeikkel szemben erőteljesen védelmezte a magyar érdekeket. A király 1918 október 30-án kormányalakítás­sal bízta meg, a forradalom azonban másnap kitört és az esküt sem tudta letenni. A bolsevizmus kitörése után letartóztatták, hűséges gazdasági cselédei és Seregélyes község férfilakossága oly fenye­getően vonult azonban a fejérmegyei direktórium elé, hogy néhány heti fogság után szabadon bocsátották. A forradalmak után a Köz­élelmezési Tanács bizottsági elnökeként működött, s emellett fárad­hatatlan tevékenységet fejtett ki, mint az OMGE egyik vezető tagja a leromlott magyar mezőgazdaság talpraállítása érdekében. Jóllehet nem volt tagja a nemzetgyűlésnek, a sajtóban és a közéletben is éles harcot folytatott Kállay Tibor miniszter pénzügyi politikája ellen. A felsőházban, ahová az örökösjogú főrendi családok válasz­tották be, leggyakoribb szánok volt. Többízben igen erősen bírálta a javaslatokat, s a felsőház indítványára nem egy esetben változ­tatta meg a képviselőház határozatát. Emlékezetes nagy beszédet mondott a felhatalmazási javaslatok tárgyalása során, a biztosítási díj fizetésével kapcsolatos kérdéseknél, a falusi kislakásépítésről, a gyujtószeradóról, a nemzeti közművelődési alapítványról, a tör­vénykezés egyszerűsítéséről, a Társadalombiztosító Intézet pénz­ügyi rendezéséről stb. A 33-as országos bizottságba is beválasztották, tagságáról azonban lemondott. Elnöke a közgazdasági és közlekedés­ügyi bizottságnak, tagja a külügyi és a pénzügyi bizottságnak. Gróf Hunyady József 1873-ban született Ürményen. Római katolikus, nős, császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, a szuverén Máltai Lo­vagrend és az Aranygyapjasrend lovagja. Atyja, Hunyady Imre gróf jelentős részt vett a magyar katolikus élet mozgalmaiban. Is­mert pártfogója és fejlesztője volt a magyar lovassportnak is. Hunyady József gróf kö­zépiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetemien jogtudori oklevelet szer­zett, azután beutazta Dél- és Nyugat-Európa országait. Tanulmányainak befejezése után megnősült, nőül vette Riquet de Caraman-Chimay Magdolna grófnő palotahölgyet. IV. Károly királynak még trónörökös korában szárnysegéde volt, aki­2:1

Next

/
Oldalképek
Tartalom