1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Ráday Gedeon

249 Ekkor alapította meg a Nemzeti Szabadelvű Pártot, s ennek programjával indult 1926-ban a választási küzdelembe. Mint Szeged egyik képviselője foglalt helyet az első országgyűlésben s nagy képzettségével, meggyőző szónoki erejével és éles logikájával az ellenzéknek ha nem is kimondott, de elismert vezére volt. Felszólalása mindig nagy eseményt jelentett a politikai életben. Az új választások küszöbén sikerült egyesítenie a polgári ellenzéki erőket. Ő maga az Egyesült Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék listáin három helyen is mandátumot kapott. Szeged mandátumát tartotta meg. Tagja a közjogi, a külügyi, a pénzügyi és a 33-as bizottságnak. Gróf Ráday Gedeon (Nagykőrös, egységespárt) 1872-ben született Budapesten. Református, nős, földbirtokos, nyugalmazott belügyminiszter. Atyja honvédelmi miniszter volt. Középiskoláit a bécsi Theresianumban végezte, majd a bécsi egyetemen jogtudományi, a budapestin pedig államtudományi államvizsgát tett. 1894-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. Közigazgatási gyakornok, majd később szolgabíró volt. 1895 óta tagja Pest vármegye törvényhatóságának. 1910 májusában Pest vármegye és Kecskemét szabad királyi város főispánjává nevezték ki. 1917 júniusában a Tisza-kormány bukásakor lemondott tisztéről. A király, érdemeinek elismeréséül az I. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki. 1917 őszén bevonult és 1918 őszéig harctéri szolgálatot teljesített. A koronázáskor a Lipót-renddel tüntették ki. Az összeomlás után visszavonult birtokára gazdálkodni. 1919 márciusában a bolsevisták elfogták, de kiszabadult és a fővárosban Bethlen István gróffal együtt a nemzeti egység pártjának megszervezésén fáradozott. Amikor újabb elfogatóparancsot adtak ki ellene, menekülni volt kénytelen. Bécsbe ment, csatlakozott Bethlen István gróf csoportjához és mint annak elnöke, Bécsben és Szegeden résztvett az ellenforradalmi munkában. A kommün leverése után Bécsben a bécsi komité ügyeit likvidálta, 1919 szeptemberében pedig Pest és Szolnok vármegye, valamint Kecskemét kormánybiztosává nevezték ki. 1921 április 14-én a Bethlen-kormány belügyminisztere lett s tárcáját megtartotta december 3-ig, amikor Klebelsberg Kunó grófnak adta át. Vezetőszerepe van a társadalmi életben. 1914-ben a főrendiház tagja lett. Korábban a szabadelvűpárt tagja volt, 1910-^ben a munkapárthoz csatlakozott. Az első nemzetgyűlésben pártonkívüli programmal Pécs, a másodikban egységespárti programmal Nagykőrös mandátumával foglalt helyet. A kormányzó 1928-ban az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Régi kerülete, Milotay István visszalépése után egyhangúlag választotta meg. Tagja a földművelésügyi, a közigazgatási, a külügyi és pénzügyi bizottságnak.