1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Tabódy Tibor - Takách Géza

274 Tabódy Tibor íDrégelypalánk, keresztény gazdasági párt) 1885-ben született Budaházán, Ung me­gyében. Római katolikus, nős, nyugalmazott őrnagy, földbirtokos, máltai lovag. Nagyvá­radon végezte a hadapród iskolát. Végig küz­dötte a világháborút. Az orosz és az olasz harctéren teljesített szolgálatot, s kétízben megsebesült. Vitéz magatartásáért több ki­tüntetésben részesült. A háború után, mint őrnagy nyugalomba ment, s bekapcsolódott az ellenforradalmi mozgalmakba. A katolikus hitéletben nagy érdemeket szerzett, ő szer­vezte meg a Regnum Marianum egyházközséget, amelynek tizenkét év óta elnöke. Tagja a Központi Katolikus Tanácsnak. Országos díszelnöke a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének, elnöke a MOVE repülő-osztályának, s még sok társadalmi egyesületben visel tisztséget. Az első országgyűlésben Budapest északi kerületé­nek egyik képviselője volt a keresztény gazdasági és szocialista párt programjával, s a költségvetési viták során, valamint a hadirok­kant-kérdésről több, figyelemreméltó beszédet mondott. 1925 óta tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. A közélet terén szer­zett érdemeiért 1927 januárjában a szuverén Máltai-lovagrend lovagjává avatták. Az új országgyűlésben a drégelypalánki kerület mandátumával foglal helyet, Budapest északi kerületében pedig a resztény gazdasági párt első pótképviselője. Takách Géza (Biharkeresztes, egységespárt) 1883-ban született Zsigárdon. Református, nőtlen, az egységespárt háznagya. Atyja gaz­dálkodó volt. Korán árvaságra jutott és saját erejéből küzdötte fel magát. Iskoláit magán­úton végezte el, majd a Gazdák Biztosító Szö­vetkezete pozsonyi vezérképviseletének szol­gálatába lépett, ahol a szövetkezeti eszme né­pies propagálásával bízták meg. E működése során többezer ismertető előadást tartott. Ké­sőbb az intézet budapesti központjába került s egyideig itt teljesített szolgálatot, majd néhai Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter kívánságára elvál­lalta a régi kisgazdapárt titkárságát. E beosztásban 1919 őszétől kezdve rendkívül agilis munkásságot fejtett ki a kisgazdapárt, majd az egyesülés után az egységespárt szervezkedése terén. Almásy László ügyvezető elnök oldala mellett működött a párt igazgatójaként 8 jelentős része volt a párt további kiépítésében. 1926-ban a párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom