1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Zsóry Lajos

298 gyonfelügyelöi kirendelések szabályozásával, ami régi kívánsága volt az ügyvédi karnak is. A bolettatörvény, a gabonajelzálog, a határidőüzlet, a zöldhitel megalkotása is nevéhez fűződik, általában igazságügyminisztersége a nehéz idők követelményeihez simuló korszerű igazságügyi reformok jegyében telt el. De állandó figyelemmel volt eddigi működése során a főfelügyelete alá tartozó testületek személyi életére is, sokat fáradozott az ügyvédi és közjegyzői kar érdekében, főként nyugdíjintézeteik alátámasztására törekedett. A kormányzó kiváló érdemeinek elismeréséül 1930-ban az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. 1931-ben Kecskeméten nagy szótöbbséggel választották meg, a rétsági kerületben pedig egyhangú mandátumot kapott, erről azonban lemondott. A Bethlen-kormány lemondása után 1931 augusztus 24-én a kormányzó Károlyi Gyula gróf kormányában újból'igazságügyminiszterré nevezte ki. Zsóry Lajos (Mezőkövesd, egységespárt) 1877-ben született Boldván. Református, nős, ny. főszolgabíró. A középiskolát a miskolci református főgimnáziumban, a jogot Sárospatakon végezte. A közigazgatás szolgálatába lépett és pályáját mint gyakornok 1899-ben kezdte meg Borsod vármegyénél, 1901-ben szolgabíró, 1912-ben Mezőkövesden főszolgabíró lett s azóta ott működött, míg képviselővé választották. Mint joghallgató elnöke volt az ifjúsági jogászegyletnek s tevékeny szerepet vitt az ifjúsági mozgalmakban. Mint főszolgabíró, eredményesen fáradozott a járási hitelszövetkezetek létesítésén. Díszpolgára Mezőkeresztes és Bükkzserc községnek, kerületi elnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A mezőkövesdi kerület választotta meg egységespárti programmal, több mint 2000 szótöbbséggel, a kerület régi képviselőjével szemben. Tagja a mentelmi és a naplóbíráló bizottságnak.