1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István
482 Báró Korányi Frigyes 1869-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, pénzügyminiszter. Atyja a budapesti egyetem orvostudományi karának nyilvános rendes tanára volt. Anyai ágon leszármazottja tolcsvai Bónis Sámuelnek, aki 1848-ban igazságügyi államtitkár és a szabadságharc alatt Kossuth Lajos kormánybiztosa volt. 1890-ben a Magyar Általános Hitelbank szolgálatába lépett, 1892-ben pedig kinevezték a pénzügyminisztériumba fogalmazógyakornoknak. 1908-ban mint miniszteri titkár a hitelosztály élén több államkölcsön munkálatait vezette. 1911-ben kormánybiztosa lett a Magyar Földhitelintézetnek és a Magyar Agrárbanknak, 1912-ben pedig az Osztrák-Magyar Bank helyettes kormánybiztosává nevezték ki. 1911-ben ö készítette elő a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről szóló törvényt s ő szervezte az intézet megalapítását. 1912 j ben mint miniszteri tanácsos megvált a pénzügyminisztériumtól s az Országos Központi Hitelszövetkezetnek vezetője lett. Működése alatt rendkívül nagy mértékben fejlesztette ki a szövetkezeti hálózatot. 1919 szeptemberében a Friedrich-kormány pénzügyminisztere lett s egy évig átmenetileg a kereskedelemügyi minisztérium ügyeit is vezette. Újjászervezte a forradalmak által szétrombolt pénzügyeket, végrehajtotta a pénzlebélyegzést, előkészítette az államjegyek kibocsátását. Állásáról azért mondott le, mert a szövetkezeti törvényjavaslat tárgyalásánál a nemzetgyűlés elfogadta Ereky Károlynak határozai javaslatát, melyet ő nem helyeselt. Visszatért az Országos Központi Hitelszövetkezethez, amelynek 1921-foen elnöke lett. Az első és a második nemzetgyűlésben a komáromi kerületet képviselte. 1923-ban párizsi magyar követté nevezték ki s e munkakörében nagy érdemeket szerzett. Jórészben neki köszönhető, hogy az antanthatalmak körében megváltozott a hangulat az ország iránt. A népszövetségi kölcsön előkészítésében is igen eredményesen működött közre s nagy érdemeket szerzett abban az irányban is, hogy az ország igen rövid idő alatt ismét felvehette a gazdasági kapcsolatokat. 1924 márciusában újból átvette a pénzügyi tárcát, de még ennek az évnek novemberében visszatért a párizsi követségre. Követi működésének erre az időszakára esik a frankügy kipattanása, mely feszült helyzetet teremtett a két ország között. Ennek enyhítésében nagy szerepe volt. 1928 nyarán távozott a követség éléről s hazajőve, elfoglalta a Pénzintézeti Központi elnöki székét s mint a magyar gazdasági élet egyik vezetőegyénisége, ebben a munkakörben működött 1931 december 18-ig, amikor a kormányzó gróf Károlyi Gyula kormányában pénzügyminiszterré nevezte ki. Kiváló munkássága elismeréséül többször részesült kitüntetésben. Tulajdonosa az I. osztályú Magyar Érdemkeresztnek.
