1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kállay Miklós

178 Jakab 2000 holdas birtokát és 10—20 holdas parcellákra felosztva, Boldogkőváralja és a szomszédos hat község kisgazdáinak adta bérbe. Püspökének, Fisoher-Colbrie Ágoston dr.-nak kérésére ő írta meg az első Katolikus Népszövetségi füzetet. Több cikke és tárcája jelent meg, a kassai Felvidéki Újságban, részint saját neve, részint „Nekérddki", „Tokaji" álnevek alatt. Számos röpirata jelent meg álnév alatt A darabont-korszakban élénk részt vett a nemzeti ellenállásban. A törvényhozásnak másodízben tagja. A gönci kerület 1926-ban választotta meg egységespárti programmal, nagy szótöbbséggel. Ritkán szólalt fel, de nagy sikert aratott a kartellek ellen mondott beszédjével. Az új képviselőházba is régi kerülete küldötte be. Tagja a közoktatásügyi és a naplóbíráló bizottságnak. Dr Kállay Miklós (Kemecse, egységespárt) 1887-ben született Nyíregyházán. Jogi tanulmányait a budapesti, párisi, londoni és genfi egyetemen végezte. Az államtudományi doktori diploma megszerzése után Szabolcs vármegye szolgálatába lépett. Mint tiszteletbeli főszolgabíró 1918-ban megvált a közigazgatási pályától, gazdálkodni kezdett, tevékeny szere

1 pet vitt a megye közéletében. Elnöke volt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának. 1922ben Szabolcs és Ung vármegye főispánjává nevezték ki, érdemei és munkássága elismeréséül a kormányzó 1926-ban a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csillaggal adományozta számára. Főispán korában résztvett a római és brazíliai interparlamentáris kereskedelmi únió-konferencián s ott nagy rátermettséggel és sok képességgel képviselte a magyar gazdasági érdekeket. Tisztét 1929 októberéig töltötte be, amikor a Bethlenkormányban a kereskedelmi tárca politikai államtitkára lett. Nemsokkal rá a kemecsei kerület egyhangúlag képviselőjévé választotta. Mint Bud János kereskedelemügyi miniszter munkatársa, résztvett minden kereskedelmi vonatkozású törvényalkotásban s a külkereskedelmi tárgyalásokon. A kereskedelemmel és az iparral igen intenzív érintkezést keresett. Ő volt az első politikai államtitkár, aki minisztere távollétében, mint annak helyettese, a költségvetési vitában a tárcát képviselte. A milanói és párisi nemzetközi kiállításon ő vett részt a kormány képviseletében. 1931-ben Budapest északi kerületében és Kemecsén kapott mandátumot; az utóbbit tartotta meg. Dombóváron is fellépett, de erős küzdelem után őrgróf Pallavicini Györggyel szemben kisebbségben maradt. A Bethlen-kormány lemondása után, 1931 szeptember 1-én mentette fel a kormányzó állásától, fáradhatatlan -buzgalommal és odaadással teljesített szolgálatainak elismerésével.