1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Esztergályos János

130 Wekerle Sándornak. Az ő kormányában volt miniszter Vázsonyi Vilmos. 1918-ban tárca nélküli miniszter volt. A király a Lipót­rend nagykeresztjével tüntette ki s belső titkos tanácsosai sorába emelte. Az összeomlás után visszavonult a politikai szerepléstől a legutóbbi választásig, amikor a tapolcai kerületben vállalt jelölt­séget. Széleskörű publicisztikai tevékenységet folytat, úgy a bel­földi, mint a külföldi lapokban sok cikke és több tanulmánya je­lent meg. A tapolcai kerület többezer szótöbbséggel küldötte be a képviselőházba. Tagja a 33-as országos bizottságnak, az igazságügyi, külügyi és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Esztergályos János (Pécs, szociáldemokrata párt) 1873-ban született Dunaföldváron. Katoli­kus, nős, párttitkár. Budapesten végezte az elemi iskolát, majd atyja elhalálozásakor vasastanoncnak állt be. Felszabadulásakor külföldi utat tett és bejárta Olaszországot és Németországot, ahol gyárakban dolgozott. Néh'ány év múlva visszatért Budapestre és belekapcsolódott a vasmunkás-mozgalomba. 1904-ben, amikor az általános vasmunkás­sztrájk lezajlása után minden gyár kizárta, külföldre ment és Berlinben dolgozott egy évig. 1905-ben ismét visszatért és ekkor a Magyarországi Molnárok és Malommunkások Szövetsége titkárává választotta. 1908-ban meg­hált állásától, Amerikába vándorolt és Newyorkban telepedett meg. 1911-ben tért vissza ismét s előbb a Munkásbiztosító Pénztár végre hajtója lett, majd 1916-ban a Népszavához került, mint a lap kiadó hivatalának vidéki szervezője, 1919-ben pedig a pártvezetőség köz­ponti titkárságában kapott beosztást. Az 1922-es választások alkal­mával Pécs város II. kerülete küldötte be a szociáldemokratapárt pro­gramjával. Többízben szóvátette a kommunizmus utáni attrocitáso­kat és különösen a zalaegerszegi internálótábor feloszlatása érdeké­ben mondott éleshangú beszédeket. Az Esküdt-ügy tárgyalásáról emlé­kezetes ülésen őt is kivezették és 20 napra kitiltották az ülésről. Résztvett a frankhamisítás megvizsgálására kiküldött bizottság jelen­tésének tárgyalásában is. 1926-ban az országgyűlésbe ugyancsak Pécs város II. kerülete küldötte be a szociáldemokrata párt programjával. A szociáldemokrata párt népszerű s egyik legaktívabb képviselője, gyakran foglalkoztatta a Házat éleshangú beszédeivel s közbeszó­lásai nem egyszer zavarták meg az ülésterem nyugalmát. Most is Pécs városa küldötte be a képviselőházba, ezúttal harmadízben, 7862 szavazattal. A képviselőház egyik jegyzője. Tagja a közgazda­sági és közlekedésügyi és a kérvényi bizottságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom