1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Apponyi Albert

84 valamint számos tudományos és művészeti, társadalmi és szakegyesületnek. 1931-ben a váli kerület küldötte az országgyűlésbe nagy szótöbbséggel, a kerület régi képviselőjével, Vasadi Balogh Györggyel szemben. Tagja a közoktatásügyi és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Gróf Apponyi Albert (Jászberény, pártonkívüli) 1846 május 29-én született Bécsben. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi miniszter. Fia néhai Apponyi György gróf volt udvari kancellárnak. A kalksburgi jezsuiták intézetében tanult 1863-ig, utána jogot hallgatott Pesten és Bécsben. 1868-ban hosszabb külföldi út során politikai és nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. A Szuezicsatorna megnyitására Egyiptomba utazott, Hazatérve, 1872-ben a szentendrei kerület képviselőjévé választotta. 1875-ben a választásokon négy helyen kisebbségben maradt s csak 1877nben jutott be ismét a házba, a bobrói kerület mandátumával. Már első parlamenti szereplésekor nagy szónoki képességről tett tanúságot, s magáravonta a figyelmet. A Sennyey-párt híve volt, de mikor az egyesült ellenzék megalakult, ehhez csatlakozott és ebben a pártban, amely később a nemzeti párt nevet vette fel, Szilágyi Dezső kilépése után vezérszerephez jutott. A közigazgatási reformjavaslatot mindaddig támogatta, míg a kormány a 277 szakaszos javaslatot a baloldal heves ellenállása miatt visszavonta, s helyette két szakaszos elvi jelentőségű javaslatot terjesztett be, amely mindössze annyit iktatott törvénybe, hogy a közigazgatás állami feladat. Ekkor újból ellenzéki álláspontra helyezkedett. A polgári házasság behozatalára az első parlamenti lökést annakidején az ő felszólalása adta; a reformjavaslat beterjesztésekor azonban a polgári kötés kötelező forrná* ját ellenezte és nem szavazta meg. A Bánffy-kormányt különösen katonai kérdésekben támadta, de a milleniumkor proklamálta a pártközi békét. 1879 végén hozzájárult Ausztriához való viszonyunk ideiglenes rendezéséhez, később azonban egyre erősebben hangsúlyozta a végleges, önálló berendezkedés jogát. 1898 őszén, a bécsi és ischli tanácskozások miatt heves támadást intézett a kormány ellen s ez kiindulópontja volt annak a küzdelemnek, amely Bánffy báró lemondásával végződött. 1899-ben pártjával együtt belépett a szabadelvű pártba. Az 1901-es országgyűlés elnökévé választotta s ebben az évben lett belső titkos tanácsos is. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöksége alatt, a katonai kérdésekben folyt obstrukció idején, egész tekintélyét latbavetette a parlamenti rend megóvásáért, de az obstrukciót megállítani nem tudta. A Khuen-kor-