1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Berki Gyula

92 vizsgáló bizottságnak, a budapestinek pedig ma is tagja. Tagja a Kúria ügyvédi tanácsának és annak a kúriai különbíróságnak, amely a magánalkalmazottak nyugdíjügyeiben ítélkezik. 1922-ben a románok intranzigens magyar álláspontja miatt kiüldözték. Ekkor Budapestre jött s 1924-ben ügyvezető alelnöke lett a Nemzeti Hitelintézetnek, amelyet rövid idő alatt felvirágoztatott. 1930-ban vált meg ettől a tisztétől. Elismert jogi író. „Egyetemlegesség a váltójogban" című tanulmánya komoly feltűnést keltett, úgyszintén a „Szabad egyház a szabad államban" címmel megjelent református belmissziói értekezése is. 1926-ban egyhangú választással küldötte be a képviselőházba a nyírbátori kerület. Bethlen István gróf baráti környezetéhez tartozott. Nagy szaktudásával s tárgyilagosságával elismerést és tekintélyt szerzett magának a Ház minden oldalán. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, amely ismét egyhangúlag választotta meg. Tagja az igazságügyi bizottságnak, a közgazdasági és közlekedésügyi, a mentelmi és a pénzügyi bizottságnak. Dr Berki Gyula (Nagyatád, egységespárt) 1884-ben születet* Baranyamegyében, Zalántán. Református, nős, birtokos, publicista. A doktori diplomát a kolozsvári egyetemen szerezte meg. Tanulmányainak befejezése után tiszteletbeli szolgabíró volt, gazdálkodott s egy családi gyárvállalatot vezetett. Már fiatalon, 24 éves korában, tevékeny szerepet vitt Baranya vármegye közéletében. Több mint húsz éve tagja Siklós község képviselőtestületének és Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának. Amikor a szerb megszállás alatt a szerb katonai hatóság arra akarta rákényszeríteni Baranya népét, hogy önmaga kérje Szerbiához való csatolását, több barátjával nagy mozgalmat indított, amiért a szerbek elfogták és Mitrovicán internálták. Internálása után a szerb hatóság Siklósról kitiltotta és ekkor Pécsre költözött. A bolsevizmus bukása után a nagyatádi Szabó István vezetése alatt állott országos kisgazdapárt titkára lett s amikor ez a párt egyesült a Rubinek Gyula elnöklete alatt volt országos földművespárttal, az egyesült párt igazgatója lett. Tevékeny része volt az egységespárt létrehozásában. Az első és a második nemzetgyűlésben a nagyszalontai kerületet képviselte és főként közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Tagja volt a frank-bizottságnak s a többségi jelentés tárgyalásánál nagyszabású beszédet mondott. A második nemzetgyűlés ülésszakának vége felé húsmérgezés következtében súlyos beteg lett és több hónapon át feküdt. Az első országgyűlésbe is a nagyszalontai kerület küldötte be,