1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Almásy Alajos - Dr. Almásy László

HÜ tikai barátaihoz tartozott, tagja volt a nemzeti munkapárt intéző bizottságának. Nagy része volt a munkapárt megszervezésében, sok választáson segítette győzelemre a párt jelöltjeit. Széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki, a fővárosi napilapok valamint a szaklapok gyakran közölték politikai, közgazdasági és pénzügyi kérdésekről szóló cikkeit. Sűrűn szerepelt lovagias ügyekben. Majdnem minden nevezetes politikai hátterű lovagias ügyben segéd volt s mindig a kiegyenlítésre s az indokolatlan verekedés lehető kikerülésére törekedett. Igazgatója volt a Nemzeti Társaskörnek, az ő indítványára alakult a Tisza István gróf-emlékbizottság s ő mondotta Tisza István fölött Geszten az első gyászbeszédet. A delegációnak is tagja volt. Választókerületének polgársága ritka szeretettel és ragaszkodással viseltetik személye iránt, aminek tanúbizonysága az, hogy Tahitótfalu, Visegrád, Pócsmegyer, Kisoroszi és Szigetmonostor községek még 1912-ben díszpolgárukká választották, 1926-ban pedig Szentendre is. A Tahi és Tahitótfalu között épített Dunahidat róla nevezték el Almásy-hídnak. A háború alatt a losonci megfigyelőállomás miniszteri biztosa volt s érdemeiért a Ferenc József-rend tisztikeresztjével és a Vöröskereszt hadiékítményes tisztikeresztjével tüntették ki. A bolsevizmus alatt ihat hétig fogvatartották, szabadulása után pedig állandó ellenőrzés alatt állott s a kivégzendők listájára került. A második nemzetgyűlésben egységespárti programmal képviselte a szentendrei kerületet. 1922 szeptemberében a nemzetgyűlés alelnökévé választották, 1923 nyarán azonban e tisztségéről lemondott. Ekkor választotta meg az egységespárt ügyvezető alelnökévé Gömbös Gyula helyett, aki akkor vált ki a pártból. Vezetésével a párt tagjai több külföldi tanulmányutat tettek, így Bulgáriában és Olaszországban, a párt finnországi tanulmányútján 1926 nyarán azonban betegsége miatt nem vehetett részt. Amikor az első országgyűlés megalakult, pártjának tekintélyes része őt szerette volna a Ház elnöki székében látni, ez a terv azonban akkor nem valósulhatott meg, mert a párt még nem mondhatott le irányító egyéniségéről. Az 1926. évi választások során régi kerülete, jóllehet betegsége miatt még csak programbeszédet sem tudott mondani, egyhangú mandátummal tüntette ki. 1927 januárjában az egységespárt elnöke lett s e tisztet 1929 februárjáig töltötte be, amikor Zsitvay Tibor utári, akit igazságügyminiszterré neveztek ki, ő került a házelnöki székbe; A Kormányzó 1930-ban érdemei elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Mint házelnök, mindig nagy körültekintéssel törekedett a parlamenti tárgyalások nyugalmának és nívójának megőrzésére. Elnöki működése során, jóllehet nem egyszer okoztak nehéz helyzetet a heves jelenetekhez vezető politikai szenvedélyek, mindig megőrizte tárgyilagosságát s ezzel megszerezte a pártok bizalmát Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, most *s egyhangú mandátummal. A Ház megalakulásakor ismét őt emelte a bizalom az elnöki székbe.