1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - A politikai pártok, szervezetük és programjuk - Nemzeti Demokrata Párt

59 A kartelltúlkapásokat meg kell fékezni. Az összeférhetetlenségi törvényt drákói szigorral kell alkalmazni. A kincstár terhére való jövedelemhalmozásnak véget kell vetni. Az ország kormányzata ma már nem élheti ki magát a közigazgatásban. Vezetnie és irányítania kell a gazdaságpolitikát úgy, hogy minden magyar ember, aki dolgozni akar, munkaalkalomhoz jusson. A kormánynak át kell alakulnia gazdaságpolitikai fointezöséggé, amely nemcsak azon töri a fejét, hogy hogyan lehet az adót behajtani, hanem azzal is törődik, hogy a dolgozó magyar olyan keresethez is jusson, amelyből telik a közterhekre. Nemzeti Demokrata Párt 1897-ben alakult először, mint budapesti községi városi párt, később mint országos politikai párt. Tulajdonképpeni alapítója s mindenkori vezetője, elhunytáig, Vázsonyi Vilmos dr volt. A párt mai szervezete a kerületek kiküldötteiből alakult választmányból áll, amely mellett az országos párt közgyűlése irányítja a párt ügyeit. A párt élén a választmány által választott tizenegy tagú vezetőség és a párt tisztikara vezeti az ügyeket. Pártelnök: Vázsonyi János dr. Ügyvezető elnök: Gál Jenő dr. — Pártigazgató: Nobel Árpád. Helyettes pártigazgató: Wittenberg István. Titkár: Aczél Nándor, Gyenes Ferenc dr. A párt Budapest székesfővárosi szervezetének elnöke Láng Lajos dr törvényhatósági bizottsági és tanácstag, ügyvezető elnöke Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag. Pártprogram A Nemzeti Demokrata Párt programja a titkos választójognak az egész országra való kiterjesztése, a kerületek arányosítása, a képviselők számának leszállítása, s az egész országban kerületi, egyénenként történő szavazás, valamint az ajánlási rendszer megszüntetése, a szabaságjogok terén a sajtószabadság és ezzel kapcsolatosan a politikai és sajtóügyekben az esküdtszéki bíráskodás helyreállítása, a tanszabadság és az ezzel ellentétben álló numerus clausus megszüntetése, a gyülekezési és egyesülési szabadság törvényes rendezése. Közjogi téren az állampolgárság kérdésének tiszta és mindennemű vexatura megszüntetését jelentő szabályozása, tisztviselői státusrendezés, a felesleges hivatalok (közmunkatanács, főudvarnagyi bíróság stb.) a közpénzekből húzott többszörös jövedelmek a mammut-fizetések, állás és pozíció halmozás megszüntetése, a vezetőállásoknál megkezdendő racionalizálás, a kevesebb, de jobban fizetett tisztviselői kar kiépítése az alacsonyabb régiókban. A közigazgatás terén a bürokrácia teljes megszüntetése s annak az elvnek érvényesítése, hogy minden hivatal az állampolgárok érdekében áll fenn és nem megfordítva. A fővárossal kapcsolatosan, de a vidéki törvényhatóságokra is kiterjedően az autonómia helyreállítása. Az új fővárosi törvény teljes revíziója. Ennek során, miként az államnál a párt a státusz- és fizetésrendezést követeli.