1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - A politikai pártok, szervezetük és programjuk - Nemzeti Szabadelvű Párt

r>r> országgyűlési képviselők létszámának megfelelő csökkentése; a választókerületek arányosítása; államháztartásunk úgynevezett dologi kiadásainak revíziója s a minimumra csökkentése. A közélet tisztaságának helyreállítása; mindenféle — akár közjogi, akár közgazdasági — összeférhetetlenség teljes megszüntetése, a panamák és egyéb kóros jelenségek kérlelhetetlen kiirtása; a közalkalmazottak feletti fegyelmi bíráskodás mai rendszerének eltörlése s a királyi bíróságokra ruházása; általában mindenféle kari és egyéni privilégiumok megszüntetése. A falufejlesztés lehetőségének törvényhozási biztosítása; egészséges, gazdaságilag és pénzügyileg is kellőkép megalapozott, telepítéssel kapcsolatos, demokratikus földbirtokpolitika megindítása és folytatásával; az önhibájukon kívül válságba jutott gazdasági egyedek felsegítése és talpraállítása; a mezőgazdaság fejlődését gátló intézmények megváltoztatása, vagy megszüntetése; a mezőgazdasági vagy azzal kapcsolatos iparok fejlesztése; vízszabályozási, ármentesítési költségek leszállítása; állami szolgáltatások olcsóbbá tétele; tagosítási, telekkönyvi, bíráskodási, örökösödési, stb. illetékek, közjegyzői és ügyvédi díjszabások indokolt mérséklése; az ügyvédkényszer megszüntetése; a kihágási bíráskodás kinövéseinek lenyesegetése; a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének visszaállítása; a falusi altruista szövetkezetek erkölcsi és anyagi támogatása; a kisipar intézményes védelme, támogatása, közszállításoknál előnyben részesítése, kisipari hitelek nyújtása; a földnélküli falusi munkásság életfeltételeinek megteremtése és állandó biztosítása; a hazafias kereskedelem jogos érdekeinek — mivel a kereskedelem munkáját sem a mezőgazdasági termelés, sem a fogyasztás nem nélkülözheti — megfelelő intézményes védelme. A közigazgatás egyszerűsítése, a felsőbb hatósági beavatkozások alkalmának és szükségességének csökkentése útján: gyorsabbá és közvetlenebbé tétele; a jogsegélyre szoruló falu népével szemben megértővé, atyaivá változtatása; a községi, városi és megyei önkormányzati testületek hatáskörének visszaállítása, sőt fejlesztése, a népoktatás ügyének minél szélesebb alapokra fektetése, s megfelelő állami támogatása; a népegészségügy beható gondozása. A szabadságjogok mielőbbi életbeléptetése; az egyesülési és gyülekezési jog biztosítása; sajtó- és politikai perekben az esküdtbíráskodás visszaállítása; a képviselőválasztások tisztaságának és szabadságának védelme; a titkos választás általánossá tétele. Az államforma tekintetében a párt minden más országtól és tróntól — úgy közjogilag, mint gazdaságilag, szóval minden vonatkozásban — teljesen független, öncélú ,magyar nemzeti királyság álláspontján áll. Nemzeti Szabadelvű Párt A Nemzeti Szabadelvű Pártot 1930 tavaszán alapította meg Rassay Károly abból a célból, hogy olyan minden szélsőségtől mentes, a nemzeti liberalizmus és a demokrácia elvei alapján álló ellenzéki pártot létesítsen, amely alkalmas arra, hogy az ország egész polgárságát osztály és felekezeti különbsiégekre való tekintet nélkül, egy táborba tömörítse. A Nemzeti Szabadelvű Párt első alkalommal az 1930 decemberében lefolyt budapesti törvényhatósági választáson vett részi, amikor több mint harmincezer szavazatot kapott. Az 1931. évi ország-