1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

473 Dr Teleszky János 1868-ban született Nagyváradon. Belső titkos tanácsos, nyugalmazott pénzügyminiszter. Atyja igazságügyi államtitkár és ismertnevű jogtudós volt. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen fejezte be s a doktori diploma megszerzése után a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett. 1899-ben nevezték ki miniszteri titkárnak, 1903-ban pe- dig miniszteri osztálytanácsos lett. A minisztérium költségvetési és zárszámadási osztályát vezette és e nehéz és felelősségteljes ügykörben kiváló működésével magára vonta Wekerle Sándor pénzügyminiszter figyelmét. Ettől az időtől Wekerle miniszter oldalán résztvett a legfontosabb kiegyezési tárgyalásokon. 1909-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki, néhány hónapra rá pedig megkapta az államtitkári címet. 1911-ben valóságos államtitkár lett, 1912 tavaszán pedig Lukács László miniszterelnök előterjesztésére őt nevezte ki a király pénzügyminiszternek. Tárcáját a Tisza-kormányban is megtartotta, Tisza István grófnak egyik legbensőbb híve volt. A képviselőházban a nagybecskereki kerület mandátumával foglalthelyet. Miniszterségének idejébe esik a világháború első három esztendeje, és vele a háborús pénzügyi politika roppant nagy feladatai, amelyeknek emberül megfelelt. Emellett sok jelentős alkotás fűződik nevéhez, így a bankszabadalom, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének életrehívása, a földgáz-törvény, az új adótörvény életbeléptetése, az érme- és pénzrendszer rendezése és a nyugdíjtörvény. A király érdemeinek elismeréséül 1915-ben belső titkos tanácsossá nevezte ki. Az ő minisztersége idején bocsátották ki a hadikölcsönök legnagyobb részét. 1917 júniusában Tisza István gróf lemondásakor ő is megvált tárcájától, s ellenzékbe ment. A forradalom kitörésekor teljesen visszavonult a közélettől, amikor az alkotmányosság helyreállt, az Országos Pénzügyi Tanács elnökségét vállalta el, s emellett a pénzügyi szindikátus elnöki székében és az Országos Takarékossági Bizottságban fejtett ki rendkívül értékes munkásságot. Politikai szerephez akkor jutott ismét, amikor a kormányzó felsőházi taggá nevezte ki. Nagy része volt a szanálás sikerében is. Az utolsó időkben befolyt minden pénzügyi és gazdasági törvényalkotásnál, kiváló tudását és tanácsát igen gyakran vették igénybe az utolsó idők pénzügyminiszterei. A felsőház bizottságaiban és a plénu/mban is igen értékes munkásságot fejtett ki, felszólalása mindig nagy eseménye volt az ország gazdasági és pénzügyi életének. Állandóan sürgette a hadikölcsönkötvények valorizálását. 1931 őszén a pénzügyi válság leküzdésében igen nagy szerepe volt. A Bethlen-kormány lemondása után Károlyi Gyula gróf kormányában felajánlották néki a pénzügyi tárcát, de nem fogadta el, tudásával azonban az új kormány rendelkezésére