1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

467 tátott portorosei tanácskozásán, a bruxellesi pénzügyi tárgyalásokon, a génuai konferencián, a soproni kérdésekkel foglalkozó velencei konferencián, majd ia marienbadi és brucki tanácskozássokon, amikor Teleki Pál gróf miniszterelnök és Gratz Gusztáv külügyminiszter találkozott Benessel. A külügyminisztériumból 1922-ben államtitkári rangban tért vissza a kereskedelemügyi minisztériumba. Még ugyanebben az évben nyugállományba ment és a Magyar Általános Hitelbank igazgatója lett. 1924 novemberéig maradt meg ebben az állásában. Ekkor elvállalta a külügyi tárcát, amelyet 1925 március 17-ig vezetett. Mint külügyminiszter több jelentős beszédet mondott, különösen emlékezetes az a felszólalása, amelyben visszautasította Dúca román külügyminiszternek a kivándorolt erdélyi magyarok ügyében elfoglalt álláspontját. A külügyi tárca éléről történt távozása után a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója lett. A kormány kölcsöntárgyalásaival kapcsolatban többízben járt külföldön. Tagja a külügyi és a pénzügyi bizottságnak. Dr Sebess Dénes 1869-ben született Marosvásárhelyt. Nős, — nyugalmazott igazságügyi államtitkár, volt országgyűlési képviselő, jogi író, a Magyar Földhitelintézet jogügyi igazgatója. Tanulmányait Marosvásárhelyen végezte. Jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet szerzett. 1901-ben a marosvásárhelyi választókerület képviselővé választotta függetlenségi programmal s ugyanezt a kerületet képviselte az 1905. és 1906. évi ülésszak idején is. 1906-ban ítélőtáblai bíróvá nevezték ki és az igazságügyminisztérium telekkönyvi osztályának vezetésével bízták meg. 1909-ben a budapesti királyi tábla tanácselnöke lett. Rendkívül széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Az ország egyik legnevesebb jogi szakembere. A kivándorlási tanács megbízásából 1916-ban földreform-törvényjavaslatot szerkesztett. 1917-ben igazságügyi államtitkárrá nevezték ki, majd Debrecenben képviselővé választották. 1918-ban lemondott állásáról és a Magyar Földhitelintézet jogügyi osztályának igazgatója lett. A király 1918-ban a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Résztvett a békeelőkészítés szakmunkálataiban is. Többízben tárgyalt a magyar kormány megbízottjaként a külföldön. Nagyobb terjedelmű jogi szakmunkáin kívül igen sok szakirodalmi közleménye jelent meg a jogi lapok hasábjain. Tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak és a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának. A felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki. Tagja a közigazgatási és a külügyi bizottságnak, továbbá a legfőbb országos fegyelmi bíróságnak. 80"