1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István
463 Dr Némethy Károly 1862-ben Berettyóújfalun született. Református, ny. belügyi államtitkár, belső titkos tanácsos. Főiskolai tanulmányait a debreceni református jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen végezte, itt avatták a jogtudományok doktorává. Pályáját 1884-ben kezdte meg a belügyminisztériumban. Soronkívül haladt előre. 1899-ben mint miniszteri osztálytanácsos, a minisztérium akkor szervezett törvényelőkészítő osztályának élére került s azt két évtizeden át vezette, de amellett a városi és községi ügyeket is irányította. A közigazgatási reformmunkálatokban nagy része volt, ő készítette elő a közigazgatási bíróságról, a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről, a városok fejlesztéséről, a választói jogról szóló törvényeket és a vármegyei reformjavaslatokat. Miniszterei mindegyikének bizalmát élvezte; Hieronimy Károlynak, Széli Kálmánnak, Tisza Istvánnak, Sándor Jánosnak, Wekerle Sándornak meghitt munkatársa volt. Érdemeinek elismeréséül többízben részesült legfelsőbb kitüntetésben. Tulajdonosa a Ferenc József-rend nagykeresztjének, a Szent István-rend kiskeresztjének, a Lipót-rend lovagkeresztjének stb. 1915 j ben a király belső titkos tanácsossá, 1918-ban pedig IV. Károly király a főrendiház tagjává nevezte ki. Díszpolgára Debrecen városnak, Berettyóújfalu és Kölese nagyközségeknek. A tudomány és közélet terén szerzett érdemei eliameréseül a szegedi egyetem 1926-ban, honoris causa államtudományi doktorrá avatta. Kora ifjúságától széles körökben elismert munkása a közigazgatási szakirodalomnak. Megalapítója a Belügyi Közlönynek, amelyet hosszú ideig szerkesztett is, főszerkesztője a Magyar Közigazgatásnak. Cikkeinek egész sora jelent meg a szaklapokban és napilapokban, önálló müvei: A közigazgatási bíróságról szóló törvény magyarázata; A nyilvános betegápolási törvény magyarázata; A közigazgatási eljárás egyszerűsítése; Die ungarische parlamentarische Reform; A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsga; Széli Kálmán és Wekerle Sándor emlékezete; A közigazgatási reform; A községi jegyzők magán munkálatai. A közélet sok terén vezetőszerepet vitt és visz ma is. A Fővárosi Közmunkatanácsnál előbb az alelnöki, majd 1914-től 1918-úg az elnöki tisztet töltötte be. 1922-ben a kormányzó jelenlétében tartott alkotmányjogi értekezletnek tagja volt. Elnöke az Országos Közművelődési Tanácsnak, a Magyar Idegenforgalmi Szövetségnek, Budapest Székesfőváros Gázművei üzemi igazgatóságának, alelnöke az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsnak, tagja az Országos Takarékossági Bizottságnak, az Országos Középítési Tanácsnak, az Országos Kivándorlási Tanácsnak, a Magyar Statisztikai Társaságnak s még számos jelentős egyesületben visel vezetőtisztséget.
