1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

461 Herceg Montenuovo Nándor 1888-ban született Margarethen am Moos-ban. Római katolikus, nős, kamarás, nagybirtokos. Atyja főudvarmester volt. Kö­zépiskoláit és jogi tanulmányait Bécsben vé­gezte el. A világháborúban elejétől végig résztvett és az orosz, román, szerb és olasz fronton teljesített szolgálatot. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért több­ízben kitüntették. Hosszabb tanulmányutat tett Európa legtöbb országában, beutazta Egyiptomot és Szudánt is. Beszéli a német, francia és angol nyelvet, örökös tagja Baranya vármegye törvény­hatósági bizottságának, tagja a közigazgatási bizottságnak és más bizottságoknak is. A társadalmi és szakegyesületekben is élénk te­vékenységet fejt ki, igazgató-választmányi tagja az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesületnek, a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesületnek, elnöke az Alsódunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek és igazgatósági tagja a Pesti Hazai E*lső Takarék­pénztár Egyesületnek. Tagja a pénzügyi és a véderő bizottságnak. Múzsa Gyula 1862-ben született Romániában, mint magyar emigráns fia. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Parisban és Londonban végezte. Megszerezte a gyógyszerészi oklevelet s miután tizenöt évet külföldön töltött, haza­jött s előbb Dunapatajon, majd később ai fővárosban gyógyszertárat nyitott. Hosz­szú ideig alelnöke volt a gyógyszerész­egyletnek. 1906-ban Dunapataj függetlenségi programmal megválasztotta képviselőjének s 1910-ben is beküldötte a képviselőházba, ekkor már Kossuth-párti programmal. Közéleti működésének jórészét a sport népszerűsítésére fordította s ezen a téren nagy érdemeket szerzett. Nemzetközi kongresszusokon többször képviselte az orszá­got. Mint sportember világhírű, rendkívül sokat tett a magyar test­nevelés fellendítése érdekében. Tagja a nemzetközi olympiai bizott­ságnak; a magyar atlétákat ő vezette a st-lousi, londoni, athéni, párisi, stockholmi és amsterdami olympiádokra. A sportélet terén szerzett kiváló érdemeiért a király 1912-ben a Vaskorona-rend III. osztályát adományozta számára, 1914-ben pedig udvari tanácsossá nevezte ki. A Testnevelési Tanács egyik megalapítója. A kormányzó nevezte ki a felsőház tagjává. Tagja a közoktatásügyi és a véderő­bizottságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom