1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

446 pénzügyi viszonyokat tanulmányozta. Innen Berlinbe ment, ahol a báró Erlanger-bankcsoport egyik intézeténél működött s emellett az akkor nagyon népszerű valutakérdéssel foglalkozott. Gyakran érintkezett az arany és bimetallista elmélet főbb képviselőivel és ennek hatása alatt írta meg 1896-ban első tanulmányát „A valuta szerepe a gazdasági válságban" címmel. Tanulmányait Parisban fejezte be, ahol főleg speciális és munkáskérdésekkel foglalkozott és a Sorbonneon egészítette ki ismereteit. Eközben mindinkább a szövetkezetekre terelődött a figyelme. Már lelkes meggyőződéses híve volt a szövetkezeti eszmének, amikor gróf Károlyi Sándor felhívta őt arra, hogy a hazai szövetkezeti hálózat kiépítésében munkatársa legyen. 1898 februárjában jött Budapestre. A Magyar Gazdaszövetség vezérei az alig egy héttel előbb megalakult Hangya fogyasztási szövetkezeti központ megszervezésével bízták meg, egyelőre titkári címmel. Széleskörű propagandát indított, amelynek eredményeként 1898 végén már harminc szövetkezet működött a Hangya kötelékében. 1900-ban a Hangya ügyvezető-igazgatójává nevezték ki. Csakhamar szükségessé vált, hogy a szövetkezetek kedvezőbb áruellátása érdekében a Hangya közvetlen forrásokat vegyen igénybe, sőt résztvegyen az ipari termelőmunkában is. Ezért kiépítette a Hangya raktárhálózatát, majd 1916-ban, kezdeményezésére és tervei szerint, megalakult a Hangyaipar rt., amely több gyár és egyéb vállalatával számos tömegfogyasztási cikket állít elő a vidéki szövekezetek számára. 1905-ben a vidéki lakosság terményeinek gyorsabb és előnyösebb értékesítése és a fővárosi lakosságnak élelmiszerrel való ellátása érdekében a Háztartás fogyasztási szövetkezetet szervezte meg, amely a vidéki Hangya-szövetkezetek által összegyűjtött gazdasági termékeket juttatja el a fővárosi fogyasztóközönséghez. A vesztett háború s az annak nyomán bekövetkezett gazdasági összeomlás a külföldi kapcsolatok mielőbbi helyreállítását tette szükségessé. Ezért megalakította az OKH-val karöltve, Futura cím alatt, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságát azzal az intencióval, hogy ez egyrészt a Hangyának, másrészt az OKH-nak az egész országot behálózó szervezetére támaszkodva, a belföldi termelés feleslegeit összegyűjtse, azokat iparcikkek és félgyártmányok ellenében külföldön értékesítse s ezáltal a külföldi piaccal közvetlen összeköttetést létesítsen. Az utóbbi években a Futura fontos állami megbízásokat kapott a gabona tőzsdei árának szabályozására és nagyarányú export lebonyolítására. Két éven át szerkesztette a fogyasztási szövetkezetek hivatalos lapját, a Szövetkezést, és hírlapi cikkein és valutatanulmányán kívül több szakmunkát írt. (Külföldön és otthon, Ütmutató szövetkezetek megalakítására és vezetésére.) Az ő kezdeményezésére alakult meg 1920-ban a budapesti tudományegyetem közgazdasági tudományi fakultása, amely hálája és elismerése jeléül 1925-ben tiszteletbeli doktorrá avatta. Az államfő kinevezése alapján került a felsőházba. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi és pénzügyi bizottságnak.